Filmnézés közben olyan érzésem támad, mintha egy másik univerzumba csöppentem volna.
Legjobban kedvelem a magyar filmeket, rajongok értük, de más nemzetek filmjeit is szívesen nézem. Álalában a kevésbé felkapott, méltatlanul nélkülözött filmeket keresem nem pedig az ilyen-olyan díjjal kitüntetetteket. Nagy öröm, ha rátalálok egy-egy ilyen gyöngyszemre...
Az Ötödik pecsét, A tanú, Egészséges erotika, Eszkimó asszony fázik, Rocktérítő, Megáll az idő. Újabbak közül a Kontroll, Liza a rókatündér, A hentes a kurva és a félszemű, Testről és lélekről c. filmek a kedvenceim, és még sorolhatnám a teljesség igénye nélkül. Ezen filmeket nem egyszer, hanem többször láttam már, és bármikor újra meg tudom nézni anélkül hogy untatnának.
Más nemzetek filmjei közül angol, francia és a skandináv filmeket állnak közel hozzám. Főleg azokat kedvelem melyek ismeretlenek, kevés nézettséggel és pontszámmal rendelkeznek.
63 Fura hal (2024)
A Fura hal (izlandi eredeti címe: Ljósvíkingar) egy mélyen elgondolkodtató dráma, amely az elfogadás, a gyász és a személyes átalakulás témáit boncolgatja. A rendező, Snævar Sölvason nemcsak az érzelmi mélységeket kutatja, hanem a szereplők közötti dinamikát is különleges érzékenységgel ábrázolja. A film központjában gyerekkori barátok állnak, akik egy halászhajón dolgozva, közösen élik meg a mindennapokat, miközben egy halétteremben – a vörös ház falai között – igyekeznek új életet kezdeni. A történet központjában egy fiatal nő áll, akinek édesapja halála után életét teljesen új irányba kell terelnie. Sólveig Arnarsdóttir alakítja őt, és a karaktere rendkívüli utat jár be a gyász, a vesztes... több»