A X. század elején Japán, amely a szamurájkor elzárkózása után rohamléptekkel igyekezett előre a modernizálás útján, ugyancsak gyorsan megerősödött. Miután számukra a Koreai-félsziget már évszázadok óta vágyott terület volt, hamar érdekellentétbe kerültek a szintén arrafelé "tervezgető" Orosz Császársággal. A "kis tigris" szembe került a "kolosszussal." Mondhatni, mindenki az utóbbi győzelmére számított. Japán tábornokai viszont számoltak. Úgy vélték, az ő utánpótlásai vonalaik sokkal rövidebbek, míg az orosz félnek szárazföldön hetek kellenek a hadseregük odairányítására, tengeren át pedig hosszú hónapon át nem képes erősítést juttatni a kulcsfontosságúnak számító, a szigetország hadserege által elszigetelt Port Arthur-i kikötőbe. Az ellentétes oldalon az elsöprőnek tartott emberfölényükben bíztak, és abban, hogy a helyi véderő kitart az erősítés befutásáig. Ebből a filmből kiderül, melyik fél számítása jött be... már ha valakinek kimaradt volna a történelmi ismeretei közül. Tény, hogy a film egyike volt az utolsó, ténylegesen hadseregnyi felszerelést és embertömeget megmozgató forgatásnak a mozis blockbusterek korából. Sajnos a filmesek többet foglalkoztak a szem elkápráztatásával, mint a nézőt megragadó, a történetet emberközelbe hozó részletekkel, így kissé képeskönyv hatása van a kész műnek. Ám mint "ritka madár," ma is képes kellemes időtöltéssel szolgálni egy estére. Több