Érdekességek (26)
A film összbevétele 37 439 dollár volt (imdb.com).
Az utolsó képsorral nyer értelmet a film címe: az Ermitázs - orosz bárka, amely az orosz történelem kincseivel és terheivel hajózik a végtelen tengeren.
A filmben Custine márki körül formalinszag érződik, mely egyfelől arra utal, hogy a márki nem valóságos, csupán egy ún. tartósított holttest, másfelől utalás arra, hogy a formalint egy orosz tudós találta fel.
Valerij Gergijev karmester önmagát alakítva jelenik meg a filmben (1913-as záró bálon vezényli a Mariinszkij színház zenekarát).
Alla Oszipenko sztárbalerina is feltűnik rövid időre a filmben, ő alakítja az egyik nőt, aki a képeket szemléli a falon.
A filmben Mihail Pjotrovszkij az Ermitázs igazgatója is megjelenik, önmagát alakítja.
Azáltal, hogy Custine kapta Alekszandr Szokurov-tól az idegen utazó karakterét, voltaképpen az orosz kultúrkincs részévé vált.
Hasonló filmek
Alekszandr Szokurov Oroszország utolsó 300 évének csaknem harmadát kihagyta filmjéből.
Érdekesség, hogy a szovjet időkből egyetlen emblematikusnak számító figura sem jelenik meg a filmben (kivételt képez egy balerina és egy tudós).
Azáltal, hogy a filmet egy szuszra, vágás nélkül vették fel, egyben magának az időnek is metaforája, tehát a filmkészítés épp annyira egyszeri és megismételhetetlen, mint a történelem.
A filmbéli narráció Alekszandr Szokurov azon állításával indul, hogy a jövőt mindenki láthatja, a múltra viszont senki sem emlékszik.
A Téli Palota, melyben a film játszódik, a régi időkben a cárok téli rezidenciája volt, míg manapság a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb képzőművészeti alkotásokat bemutató múzeuma, Szentpéterváron található.
Az alkotóknak 3. próbálkozásra sikerült egyben, vágás nélkül leforgatniuk a filmet.
A narrátor elbeszélése Custine márki tapasztalataira építkezik, aki 1839-ben látogatást tett Oroszországba, tapasztalatából pedig könyvet írt (La Russie en 1839).
