Sleight

Sajnos csak egy újabb tucatfilm... Tisztában voltam vele, hogy ez egy „B” kategóriás film, és ennek tudatában az első felét még élvezni is tudtam. A szokásos, sablonosan ábrázolt alvilág, amely egyre mélyebbre rántja a főhőst, önmagában rengeteg pote... Többnciált rejtett volna – mégis egy elcsépelt emberrablós történet felé sodródunk, nulla feszültséggel, majd egy meseszerű leszámolásba torkollik az egész. Jogos elvárás, hogy ha egy film A bűvész (eredeti címén Sleight) címet viseli, akkor a történet szerves része legyen a bűvészet. Ehelyett ez a szál csak felszínesen kapcsolódik a cselekményhez, mintha muszájból biggyesztették volna hozzá a lagymatag drámai történethez. Ez a két elem egyszerűen nem állt össze. Senki ne várjon egy olcsóbb Szemfényvesztők utánzatot. A klisék már a fülemen jöttek ki: a rajzfilmszerűen eltúlzott gengszterfigurák, a csinos lány, aki szinte azonnal belebolondul a főhősbe, majd alig ismerve őt, bármit megtenne érte. De ez csak a jéghegy csúcsa – az ilyen közhelyek tucatszám visszaköszönnek bármelyik, DVD-n megjelent, másnapra elfelejtett filmben. Összességében nem érdemes sok időt pazarolni rá. A történet alapjaiban sokkal tartalmasabb is lehetett volna, de inkább a kitaposott úton haladt tovább, ami teljesen kiszámíthatóvá tette mind a bonyodalmat, mind a befejezést.

Szókimondó, nem könnyű film. A karakterek abszolút hitelesek, ezáltal valóban belecsöppenünk az alvilági lét bugyraiba és megismerhetjük ezt a világot.

Jó film volt. Elkezdtük nézni a filmet, de valami egészen mást kaptunk, mint amit vártunk. Kemény film volt szó szerint.