Mesterséges kegyelem

Izgalmas, pörgős, fordulatos, végig fenntartotta az érdeklődést.

A film alapötlete érdekes, de a kivitelezés gyenge. Olyan érzésem volt, mintha egy vázlatot néznék - ugrálunk embertől telefonhívásig, netes kereséstől adatbázisokig, kapkodjuk a fejünket... unatkozni éppenséggel nem lehet, de azért nem is túl izgalm... Teljes kritika

Felébredsz egy székben, ahol közlik veled, hogy 90 perced van arra, hogy bebizonyítsd, hogy ártatlan vagy, és nem te ölted meg a feleséged, viszont nem emlékszel arra sem, hogy mi történt az elmúlt pár órában. Valószínűleg az ember sokkot kapna, és megszólalni sem tudna, nemhogy még nyomozni. Szerencsére viszont a főszereplő nem egy átlagos polgár, hanem egy rendőr, aki tudja, hogyan vágjon bele ártatlansága bizonyításába, de előbb saját magának is rá kell jönnie, hogy nem ő volt a tettes. Pedig minden jel erre mutat. A mesterséges intelligencia az ellenfele, aki azt hiszi magáról, hogy mindent tud. Jövőkép lehet? Azt nem gondolom, hogy teljesen kivehetné az emberi kézből a döntéshozatalt, de segítségére lehet majd a bíróságnak minden bizonnyal a jövőben. Lehetséges, hogy majd meg kell osztanunk minden online adatunkat a kormánnyal? Szerintem ahhoz, ha akarnak, már most is hozzáférnek. Minden, amit az internetre felteszünk, felhasználható ellenünk. Tetszett a film, de azért az, amikor úgymond zavarba hozza az MI-t, nem volt életszerű; emberi beavatkozás nélkül el sem tudnám ezt képzelni. Szóval egy kicsit elrugaszkodott volt. Ráadásul a jeleneteknél is szerintem sokat számítógéppel vagy MI-vel készítettek, mert nem tűnt valósághűnek.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Timur Bekmambetov a Wanted óta a kedvenc rendezőim egyike és most sem csalódtam. A Mesterséges kegyelem a sci- fi keretein belül keresi a választ arra, hogy vajon mennyire tévedhetetlen egyrészt a mesterséges intelligencia, másrészt pedig maga az ember és pontosan rávilágít arra, hogy az igazság olykor nem is annyira egyértelmű. Kicsit nehezen indul be a történet, mert őszintén szólva nem voltam elragadtatva tőle, hogy a másnapos Chris Pratt unott fejét bámuljam, de szerencsére a hasonlóan kevésszereplős filmek buktatóit remekül kikerülte. Egy klasszikus bűnügy legkevésbé sem klasszikus nyomozását követhetjük nyomon, és ahogy telik az idő, egyre izgalmasabb és persze akciódúsabb lesz a sztori. Nagyon rafinált az egész, logikusan van felépítve a történet és szerencsére kerüli a sablonokat, ami, mondjuk már a műfajok ügyes és egyben meglepő keveredéséből is sejthető volt. Ahogy halad előre a nyomozás, egyre izgalmasabb és feszültebb lesz a hangulat, és ez javarészt a szokatlan megközelítésnek köszönhető. Kimondottan jó film lett a Mesterséges kegyelem, magasan az átlag akciófilmek felett teljesít, még úgy is, hogy a morális kérdéseket csak a felszínen kapargatja. A rendezőtől megszokott hiperlátványos akciók most elmaradnak, inkább az intellektuális megközelítést veszi alapul, és remekül működik. A kevesebb több iskolapéldája ez a mozi, egyedül a döcögős kezdés miatt négy csillag.