Spinédzserek

Nekem túl amerikai, mű. Lehet, hogy vannak ilyenek, meg csillogó minden, de nekem sok volt. A hétköznapi, valóságosabb filmeket jobban szeretem.

A tini vígjátékok prototípusa a '90-es évekből, amelynek szereplőivel mindenki azonosulni tud, annak ellenére is, hogy a történetet egy fényév távolság választja el nemhogy az akkori, de a mai magyar valóságtól is. Gazdag amerikai tinikről szól, akik... Több olyan házakban laknak, amiről mi csak álmodozhatunk, akkora ruhás szekrényük van, hogy számítógépes program kell ahhoz, hogy kiválasszák, melyik ruhába menjenek aznap a suliba és olyan bulikba járnak, ahol több ember van, mint itthon egy nagyobb koncerten. Valamiért mégis megvan a maga bája a Spinédzsereknek, tényleg olyan az egész, mint egy videóklip vagy egy reklámfilm a '90-es évekből. Vagány dumák, elképesztő kosztümök, harsány színek, fiatal színészek és laza történet. Egyszerűen jó időről-időre újra elővenni és kicsit kiszakadni a mai magyar valóságból.

Igazi klasszikus imádnivaló tinifilm. Tökéletes könnyed téma, barátság, szerelem, vásárlás:D Paul Rudd pedig csak hab a tortán. Aranyos ahogy a két magányos tanárt összehozzák.

Nagyon gyenge film, amiben pár tinilány apuci kicsi lányaként hitelkártyákkal ugrabugrál, egér cincogásra emlékeztető hanggal. A története slampos, minden második tinifilm erről szól. Van egy lány aki, gazdag, csinos és népszerű, akit minden fiú akar... Több, de a történet végére rájön, hogy ez mit sem ér az ő igazija nélkül. A változatosság kedvéért ez a film is ezt dolgozza fel, mi mást, csak valami elképesztően bugyuta és gyerekes módon. A színészek egyáltalán nem ismertek, és nem nagy számok, a Cheri-t játszó színésznő pedig olyan szinten túl játssza a szerepét, hogy az már fájdalmas. Végigszenvedtem az egész másfél órát, szinte már éreztem, ahogy a gyötrelem kiül az arcomra, óva intek mindenkit ettől a filmtől, a saját érdekében, régen láttam ilyen rossz alkotást.