Sandokan - A maláj tigris

13 évesen láttam először egy részt ebből a sorozatból, és első látásra beleestem Kabir Bedibe. Életemben nem láttam még ennyire szép férfit, ha mondható egy pasira, hogy szép. Ő még ráadásul valami elképesztő karizmával is rendelkezett, és pont úgy mozgott, mint egy tigris, amikor becserkész. A hideg kirázott tőle!

Emilio Salgari olasz regényíró 1883-ban írt először Sandokanról, aki a maláj szigetvilágban volt kalózvezér és az angol gyarmatosítók elleni harc vezéralakja. Sandokan egykoron egy sziget ura volt, melynek neve a regényben: Mompracem (ma: Kuraman). N... Többagyon pici, alig pár száz méter hosszú (1,5 km2-es) kis szigetecske Borneó partjainál. A lázadó maláj vezér sztorija az 1960-as években került először az olasz filmesek asztalára, akik 1963-ban csinálták alakjáról az első filmsorozatot. Később, 1976-ban Sergio Sollima készített tv-sorozatot Sandokan kalandjairól, Kabir Bedi főszereplésével. A sorozat aztán 1983-ban került először a magyar televízió műsorára. Óriási volt a siker, hiszen a vasfüggöny mögé alig jutottak el színvonalas filmek, csak csupa szovjet és magyar gyártású alkotás. A Sandokan sztorija azonban mindenkit megfogott. A hős kalózvezér fő ellenlábasa az angol Lord Brooke volt (Adolfo Celi), szerelme pedig Lady Marianna (Carole André), Labuan gyöngyszeme. Amikor Kabir Bedi 1984-ben Budapesten járt, ezrek fogadták, népszerűsége akkoriban az egekben volt Magyarországon.

Kiskoromban teljesen odáig voltam, meg vissza ezért a pasiért. Kabir Bedi egy névtelen indiai színészből lett világsztár a sorozat hatására, ha jól emlékszem a hetvenes évek végén nem nagyon volt olyan ország, amelyik ne vette volna meg, és tűzte vol... Többna műsorára ezt a mini-sorozatot. Most újranézve, továbbra is úgy gondolom, hogy az akkori férfiideáltól kicsit eltérő, rettentően macsó kinézet ma is ütős, és tényleg elolvadnak tőle a női nézők, de amit kislányként nem fogtam fel, azt ma vén fejjel már biztosan tudom, a pasi nem tud játszani. A Sandokanban persze nem is nagyon kellett, túl sok arcmimikát, vagy színészi játékot nem követelt tőle a szerep, de azért így is eléggé nyilvánvaló, hogy pusztán a kinézete alapján kapták fel, és rajongtak érte mindenütt. Amúgy a sorozatot végignézve az egyetlen Philippe Leroy-on kívül szinte senki se nevezhető ötcsillagos színésznek, a legtöbben viaszbábuként mozogtak a kamera előtt, vagy Carole André esetében pontosabb lenne a viaszbaba megnevezés. Az egész azért nem volt annyira nyilvánvaló, mert az egzotikus helyszínek sokban kárpótolnak, bár erősen rontja az összhatást a kissé amatőr akciójelenetek kidolgozása. Nosztalgiából ötös, minden más felejthető.

Gyerekkorom tüzes tekintetű hőse, hét golyót kapott, vízbeesett és túlélte...harminc éve láttam utoljára, és ha lenne mostanság egy ismétlés újra megnézném...:)