
A mai napig szeretem August Wilson munkásságát. Szerencsém volt, hogy megtekinthettem ezt a klassz kis filmdrámát. Ez a film lenyűgözött. Engem magával ragadott és elvarázsolt a történet, a karakterek és a filmográfia. Nagyon keveset tudtam a történetről, ezért szeretek filmeket látni. Le a kalappal a produkcióban résztvevők előtt. Imádtam az egyensúlyt a film komoly aspektusai és a finom komédiájának apró beleékelődései között. Bár nem tökéletes, mégis intenzív párbeszédekkel teli utazás marad. A Zongoraóra ambiciózus rendezése és atmoszférája mindvégig sikeres narratív környezetével és talajával. A rabszolgaság, a trauma, a horror és a fekete amerikai társadalom érdekes témáinak felfedezése. Olyan sok helyen váratlanul hangosan felnevettem, ami segített megtörni a feszültséget. Ráadásul az éneklés is hihetetlen volt. Ennek a filmnek a megtapasztalása feldobta a lelkemet, és egyike azoknak a filmeknek, amelyeket elmondasz másoknak, hogy feltétlenül látniuk kell. Ha ez a film nem nyer díjat, akkor semmi sem...