Tuesday

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Kevés filmre használható kifejezés, de ide illik: beleszegezett a székbe. Mondjuk majdnem ki is estem abból a székből, amikor megszólalt hamisítatlan orgánummal és stílusban Venom (Király Attila). Piszok nagy telitalálat volt, annyira illik a karakterhez. Már a kezdés leköt, érzékelteti a film mélységét, előrevetíti a történet témáját. Mondjuk, bár még a szereposztásnál is "Death" szerepel, én inkább olyan Kharón-szerűnek vettem, hiszen Kharón a holt lelkeket szállította ladikjában, igaz viszont, nem ő ment a lelkekért. A kevés szereplő ellenére jól működik a film. Mindenki annyit tesz hozzá, amennyi kell. Persze az anya-lány páros a középpont, és maximálisan hozzák személyes drámájukat. A lány, aki már régen elfogadta, megbékélt sorsával, és enged a benne szunnyadó gyereknek (néha mi is megtehetnénk), kíváncsian kommunikál a Sorssal. Az anya, aki nem hajlandó elfogadni az elfogadhatatlant, a gyermeke sorsát, majd a lentebbi véleményező által is írt 5 fázison keresztül megérti, átéli, ami elkerülhetetlen. Julia Louis-Dreyfus számtalan filmben és sorozatban, valamint animációs szinkronnal bizonyította már színésznői képességeit, itt sem vall kudarcot. Kettejük összhangja, összecsiszolódása végig leköti a nézőt. Időnként oldja a drámát a humor bizonyos fokú helyzetabszurditása, meghökkentése. Részemről akár rövid időn belül újranézős.

Daina Oniunas-Pusic első nagyfilmje nem nélkülözi a képzelőerőt és kreativitást, és jól illeszkedik az A24 portfóliójába. Egy tisztán szimbolizmuson alapuló példázatmese-filmet készített Daina, mely ráadásul humorral is bír. Nehéz spoilerezés nélkül ... Teljes kritika