Cukormáz nélkül

Látszik, hogy a filmre rengeteget költöttek, mégis inkább fárasztónak éreztem, mint szórakoztatónak. Emiatt reklámértéke is kevesebb, mintha hagyományos szpotokra fordították volna ugyanezt a büdzsét.

Ezt a filmet egy szóban le lehet írni: Szánalmas.

Huh ez a film... Hol botrányosan ostoba, hol gusztustalanságba hajlóan morbid, hol pedig könnyfakasztóan kacagtató. Viszont tele van történelmi kikacsintásokkal – nyilván ehhez nem árt ismerni az adott történelmi eseményeket –, illetve megfogalmaz el... Többég velős társadalomkritikát – ezek felismeréséhez azért nem kell egyetemi diploma. Rengeteg ismert színészt felvonultat akár pár mondatos szerepben, némelyiküket évek óta nem is láttam semmiben, bár ez lehet, hogy az én hibám. Egy laza estét vagy egy hétvégi délutánt érdemes rááldozni.

Rég nem láttam ennyire nézhetetlen marhaságot. Ez nem más, mint lényegében egy promóciós film. Adott a Kellogg's márka, amelynek kellett egy reklámcélú film, így írtak egy értelmetlen zagyvaságot, amit le is forgattak sajnos. Melissa McCarthyt és Amy Schumert eddig sem kedveltem, de ezzel végképp megmutatták, mennyire semmirevaló ripacs celebek csupán. Azon megdöbbentem, hogy Hugh Grant és Christian Slater képes volt a nevét és a jelenlétét adni ehhez. Hát, ennyire lecsúsztak, hogy már ilyen munkákat is elvállalnak? Se vicc, se értelem nem jellemzi ezt a filmet. Jómagam fél órát bírtam. Aki ennél többet, az nagyon bátor, vagy érdekes az ízlése.