Julien Sorel, az egyszerű sorból jött ambíciózus fiú Chelan abbé ajánlásával házitanítói álláshoz jut a Renal családnál. A harmincéves gyönyörű Madame de Renal előbb barátságot, majd egyre inkább végzetes szerelmet érez a fiatalember iránt. Julien, bár maga is megszereti az asszonyt, csupán ugródeszkának használja őt. Amikor egyik gyermeke megbetegszik, Madame de Renal ezt az ég büntetésének tekinti. Kapcsolatuk egyre veszélyesebbé válik. Julien katonai szemináriumba megy, majd De la Mole márki titkáraként vállal állást...
FILMINFÓ
IMDB értékelés:
6.7/10
Rendező: Claude Autant-Lara
Író: Stendhal
Író: Stendhal
Forgatókönyvíró: Claude Autant-Lara, Jean Aurenche, Pierre Bost
Zene: René Cloërec
Szereplők: Gérard Philipe, Danielle Darrieux, Elsa Martinelli, Gérard Séty, Jean Martinelli, Georges Wilson
Ország: Franciaország, Olaszország
Premier: 1954.10.29.
74 Vörös és fekete (1954)
A képen: Antonella Lualdi
A kép forrása: Franco London Films
A kép forrása: Franco London Films
74 Vörös és fekete (1954)
74 Vörös és fekete (1954)
A képen: Jean Martinelli
A kép forrása: Franco London Films
A kép forrása: Franco London Films
74 Vörös és fekete (1954)
A képen: Gérard Philipe
A kép forrása: Franco London Films
A kép forrása: Franco London Films
74 Vörös és fekete (1954)
74 Vörös és fekete (1954)
A képen: Gérard Philipe
A kép forrása: Franco London Films
A kép forrása: Franco London Films
74 Vörös és fekete (1954)
74 Vörös és fekete (1954)
A képen: Gérard Philipe
A kép forrása: Franco London Films
A kép forrása: Franco London Films
Gérard Philipe
Danielle Darrieux
Jean Martinelli
Gérard Philipe
Jean Martinelli
Gérard Philipe
Danielle Darrieux
Gérard Philipe
Jean Martinelli
Gérard Philipe
Danielle Darrieux
Antonella Lualdi
Túl ódivatú
Nem tudtam türelmesen nézni ezt a feldolgozást. Hiába a nagy színésznevek, nekem ódivatú, unalmas a játékuk. A rendező narrációval mutatta be Julian Sorel gondolatait, így eljátszani már alig maradt valami, ettől bábszerű lett számomra az egész film. Hol van ez az alakítás mondjuk egy Töröcsik Mari-féle Körhintához képest... A felvételek sötétek, nehezen nézhetők. Pedig vannak kedvenc filmjeim ebből az évtizedből, de számomra ez a film elcsépelt és elavult. Sajnálom.
A könyv nem igazán volt a kedvencem sose, szerintem egy kicsit túlságosan is részletekbe menő a történet, átesik egy ponton, ahol már nem volt türelmem annyira követni. A film azonban egy kicsit letisztultabb és élvezetesebb. Ez egy nagy előnye, szerintem ha fordítva ismerem meg, akkor a könyvet is szívesebben elolvastam volna.
