Ifjú szívek

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Nehéz úgy bármit is írni, hogy mióta megnyerte a film a kristálymedvét, ne tűnt volna el majdnem mindenhonnan. A rendező akkora nagy becsben tartotta saját alkotását, hogy ritka helyeken sem lehet már beszerezni. Na de, van két tinink, akik sosem lát... Többták egymást ezelőtt (a film kedvéért az első forgatási napig nem is találkoztak), aztán ez a két gyerek egy osztályteremben belezúg egymásba... Hol itt a probléma? Bár nem látszik, de ez a film egy nagyon erős háttérszálat húz maga mögött, kifejezetten azoknak a szülőknek, akik gyermekei ebben a világban nőttek fel, vagy érintettek az LMBTQ valamely irányában. A film nem is igazán tudatja a nézővel, mit is lát valójában, hiszen Goossens és De Saeger színészi játéka a legtöbb helyzetet kitölti, de ez nem egy könnyed, szórakoztató film, hanem egy kőkemény szerelmi dráma az elfogadásról és az elutasításról. Utóbbiról miért is? A film elején Elias a nagyapjával meglátogatja a mamája lakóautóját, ahol az öreg kijelenti, hogy ő többet oda be nem teszi a lábát. A néző itt érezheti először, hogy az öreg nem hajlandó kibékülni felesége halálával. Ahogy a cselekmény előrehalad, Elias és a papa sétálni indulnak egy hegyre, ahol egy padon felveti a fiú a nagyapának, hogy hiába próbálja Alexandert kiverni a fejéből, nem sikerül. Mire a nagyapja azt a tanácsot adja neki, hogy ha valóban úgy szereti Alexandert, ahogy anno ő és a felesége szerették egymást, akkor nincs mitől tartania. Elias itt szembesül azzal, hogy szerelmesnek lenni nemcsak hogy nem bűn, de még jó is, és a hazaúton aztán elmondja azoknak, akik fontosabbak neki, mi is történt valójában, és mit érez. Ha értékelni kellene, ez a film többet ad, mint azt a néző várja, sőt többet is jelent, mint az elsőre látszik. A két színész között olyan kémia alakult ki a rendezőnek hála, hogy a 7 csókjelenetet is borzongva nézed végig. A film végi karneválos, lassított jelenet pedig magáért beszél. Ez egy film azoknak, akik nem tudják eldönteni, hogyan támogassák LMBTQ érintett gyermeküket, és egy film azoknak az LMBTQ érintett tiniknek, akik keresik az utat, hogyan törjék fel a jeget mások előtt. És egy film azoknak, akik csak úgy mint fogyasztók akarnak végignézni egy filmet, ahol két tizenéves fiú küzd az elfogadással, a szerelemmel, és nem végső soron saját magával. Egy nagyszerű felnövéstörténet, amivel Lou Goossens és Marius De Saeger beírta magát a filmtörténelembe.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A nagy elfogadó nyugaton. Láthatóan még mindig ciki. A filmben szereplő színészek rendkívüliek. Maga történet sablonos, szerintem láttunk már hasonlót. Viszont ahogy a vívódást eljátsszák, az tökéletes. Láttam ilyet a élőben. A szereplőkkel könnyű az együttérzés. Ha van gyanúd arra, hogy a gyermeked LMBTQ+ érintett, akkor ez film kötelező neked is és neki is. Brutál, mi érzés van elnyomva ilyen kis emberben.