Bánffy György színművész Hunyadi-Buzás György néven született 1927. június 19-én, Budapesten. Édesanyja Pápay Klára színésznő volt.
A film világával mozi-üzemeltetőként került szorosabb kapcsolatba, majd 1949-ben csatlakozott a filmgyári színészcsoporthoz. 1950-ben felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskolára; négy évvel később vehette át oklevelét. Ezt követően 1953-ig a Nemzeti Színház társulatát erősítette, majd egy éven keresztül az Állami... Több
Bánffy György színművész Hunyadi-Buzás György néven született 1927. június 19-én, Budapesten. Édesanyja Pápay Klára színésznő volt.
A film világával mozi-üzemeltetőként került szorosabb kapcsolatba, majd 1949-ben csatlakozott a filmgyári színészcsoporthoz. 1950-ben felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskolára; négy évvel később vehette át oklevelét. Ezt követően 1953-ig a Nemzeti Színház társulatát erősítette, majd egy éven keresztül az Állami Bábszínháznál dolgozott. 1954 és 1960 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt. 11 éven keresztül játszott a Pécsi Nemzeti Színháznál, majd a József Attila Színház következett. 1978-ban tanári állást kapott a Zeneakadémián – beszédfejlesztéssel foglalkozott.
Aktívan részt vett az 1956-os forradalomban, s annak leverése után mellőzött művészként tengődött egy ideig. A politikával a Magyar Demokrata Fórum színeiben, országgyűlési képviselőként ismerkedett meg mélyebben. Politikusi évei alatt igyekezett a kultúra, a művelődés, az oktatás területein maradandót alkotni.
Első filmszerepét a Dalolva szép az élet (1950) című produkcióban kapta, majd játszott a Borsban (1968) és Jancsó Miklós Sirokkójában (1969). Szabó Istvánnal dolgozott együtt a Tűzoltó utca 25. (1973) című háborús filmdráma kapcsán, míg az Ötödik pecsét (1976) alkalmával Fábri Zoltán rendezőn kívül Őze Lajossal, Márkus Lászlóval és Latinovits Zoltánnal.
Szinkronhangként felbukkant a Magyar népmesékben (1978), majd főszerepet játszott a Töredék az életről (1980) című játékfilmben. A Mephisto (1981) című dráma révén közelebbi kapcsolatba került Klaus Maria Brandauerrel és Bánsági Ildikóval, de Cserhalmi György és Andorai Péter is játszótársai közé tartozott a filmdráma elkészülténél. Szintén az élen szerepelt az Elcserélt szerelem (1984) című játékfilmben, míg utolsó munkái közé tartozott Móricz Zsigmond regényének adaptációja: Rokonok (2006).
Sátory Matilddal kötött 1955-ös házasságából egy fia és egy lánya született.
2010. szeptember 3-án hunyt el Korfun, végső nyughelye a budapesti Farkasréti temetőben található.
(erare)
