Jack Ketchum – A szörnyű igazság mestere – Egy életmű a pokol kapujából
Richard Thomas Laymon, avagy a rettegés írói álneve alatt a világ által megismert Jack Ketchum nem csupán egy szerző volt. Ő volt a modern horror gonosz lángelméje, a sötét labirintusok kiépítője, aki könyörtelen pontossággal boncolgatta az emberi kegyetlenség legmélyebb, legperverzebb bugyrait.
1946. november 10-én született a New Jersey állambeli Livingstonban német bevándorló szülők egyetlen gyermekeként, eredeti neve Dallas William Mayr volt. Mintha... Több
Jack Ketchum – A szörnyű igazság mestere – Egy életmű a pokol kapujából
Richard Thomas Laymon, avagy a rettegés írói álneve alatt a világ által megismert Jack Ketchum nem csupán egy szerző volt. Ő volt a modern horror gonosz lángelméje, a sötét labirintusok kiépítője, aki könyörtelen pontossággal boncolgatta az emberi kegyetlenség legmélyebb, legperverzebb bugyrait.
1946. november 10-én született a New Jersey állambeli Livingstonban német bevándorló szülők egyetlen gyermekeként, eredeti neve Dallas William Mayr volt. Mintha már a születése is elvett volna tőle egy adag napfényt, felkészítve őt arra, hogy a világ legsötétebb sarkait tárja fel.
Édesapja, az 1908-ban született Dallas William Mayr tüzérként szolgált a 2. világháború poklában – vajon mennyi emberi szenvedés, mennyi robbanás és sikoly épült be a fiú későbbi műveibe? Édesanyja, az 1915-ös Evelyn Fahner Mayr könyvelő és irodavezető volt – talán az ő precizitása, a számok rideg logikája tette lehetővé, hogy Ketchum a káoszt ilyen hidegen, ilyen pontosan tudja leírni?
Jack, vagyis Dallas az Emerson College-ban szerzett bölcsészdiplomát angolszakon, majd 2 évig a massachusettsi Brookline-ban tanított egy középiskolában. Elképzeljük, ahogy a katedra mögött áll, és a diákok arcát kémleli, vajon melyikben rejtőzik a következő szörny, a következő áldozat.
Mielőtt azonban a horror trónjára emelkedett volna, volt ő színész is, aki talán a legmélyebb emberi érzelmeket akarta megérteni. Irodalmi ügynök, aki Henry Miller perverz fantáziáit is képviselte, már akkor sejtve, hogy az emberi elme sokkal bizarrabb, mint gondolnánk. Volt fakereskedő, fűrészporos kezével tapintva a halált, és még szódásfiú is, miközben a hétköznapi élet cukros máza alatt a rothadást fürkészte.
Ez a sokrétű, már-már groteszk tapasztalat gazdagította Ketchum lelkét, mélyen belemarva az emberi természet sötét oldalának ábrázolásába. Tinédzserként a "Psycho" szerzője, Robert Bloch vette a szárnyai alá, aki nemcsak mentorálta, hanem valószínűleg megmutatta neki a sötétség kapuját, és elmagyarázta, hogy a legfélelmetesebb szörny a legátlagosabbnak tűnő ember bőre alatt rejtőzik.
A pokol szája nyílik meg: a szélsőséges igazság
Ketchum művei nem afféle „nyugodt éjszakai olvasmányok”. Ezek pszichológiailag felkavaró, brutális utazások az emberi psziché legsötétebb bugyraiba, melyeket nyers, egyenes stílusban ad elő, mintha egy boncolóasztalon végezné a munkáját. Gyakran valós események ihlették regényeit, ami még hátborzongatóbbá teszi őket, hiszen tudjuk: ez nem puszta fikció. Ez a valóság, csak egy kicsit – vagy nagyon – eltorzítva, felnagyítva.
Debütáló regénye, az 1981-es Holt idény (Off Season) azonnal botrányt kavart. A "Village Voice" magazin "erőszakos pornográfiának" nevezte, mintha valaki leírta volna a legbensőbb, legsötétebb fantáziájukat, és ez a leleplezés fájdalmasabb lett volna, mint a leírt erőszak. Ketchum azonban csak cinkosan mosolygott: elérte, amit akart.
Az A szomszéd lány (The Girl Next Door) talán a legismertebb és legmegrázóbb regénye. Ez a mű egy valós, 1965-ös indianai gyilkosságon alapul (Sylvia Likens esete), ahol egy tinédzser lányt brutális kegyetlenséggel kínoztak és öltek meg. Ketchum könyve könyörtelenül bemutatja az emberi gonoszság mélységeit és a közömbösséget, a néma tudatlanságot, ami a legszörnyűbb bűntettek csendes tettestársává tesz minket. Olvasása közben az ember azon gondolkodik: vajon a mi utcánkban is zajlanak ehhez hasonló borzalmak, amikről mi is csak hallgatunk?
Ketchum fő művei és a véres örökség
Ketchum könyvei a horror műfajának szívét átszurkáló tőrök, melyek a brutalitás, a kannibalizmus, a bosszú és a társadalom sötét oldalának legmélyebb, legnyomasztóbb aspektusaival foglalkoznak.
Off Season (1981) – A debütáló döfés
Hide and Seek (1984) – A játék, amit sosem akartunk játszani
The Girl Next Door (1989) – Az a könyv, amit sosem felejtesz el
Offspring (1991) – Az ivadékok, akik a rosszat örökölték
Red (1995) – A vér vöröse, ami mindent beborít
Peaceable Kingdom (novella gyűjtemény, 2003) – A békésnek látszó világ, ahol a szörnyek rejtőznek
The Lost (2001) – Az elveszettek, akiket senki sem keres
The Woman (Lucky McKee-vel közösen írt forgatókönyv alapján készült regény) – A nő, aki vadabb, mint bárki más
Az Agave Könyvek Dead River sorozatában magyarul is megjelent regényei további mélységeket tárnak fel: Holt idény, Ivadék, Friss hús (Lucky McKee-vel közösen) és A szomszéd lány. Ezek a címek nem ígérnek kellemes vasárnap délutáni olvasmányt, sokkal inkább egy sétát a pokol legmélyebb bugyraiban.
Díjak és elismerések: a rettegés koronázása
Ketchum, a horror műfajának fenegyereke, nem csak botrányt, de elismerést is aratott. Négyszer nyerte el a horrorirodalom legrangosabb díját, a Bram Stoker-díjat, és további három jelölést is kapott – mintha a sötétség maga koronázta volna meg őt.
1994: "The Box" (rövid fikció) – A doboz, ami a legfélelmetesebb titkokat rejti
2000: "Gone" (rövid fikció) – Az eltűntek, akiket sosem találnak meg
2003: "Closing Time" (hosszú fikció) – Az utolsó óra, amikor a világ kifordul a sarkaiból
2003: "Peaceable Kingdom" (novella gyűjtemény) – A hely, ahol a béke halálosabb, mint a háború
2015: Életműdíj a Horror Írók Szövetségétől (Horror Writers Association) – Egy élet munkássága, amely a rémálmokból építkezett.
Ezenfelül 2011-ben megkapta a World Horror Convention Grand Master Award nagymesteri díját is, elismerve ezzel a horror műfajához való kiemelkedő, már-már perverz hozzájárulását.
A vásznon is felszínre tör a rettegés
Több regényét is megfilmesítették, így a vizuális médiumon keresztül is tovább terjedhetett a Ketchum által teremtett rettegés:
A véreskezű (The Lost) (2006)
A szomszéd lány (The Girl Next Door) (2007) – A film, ami a legkényelmetlenebb igazságokat mutatja be
Red (2008) – A bosszú, ami vörösre fest mindent
Offspring (2009) – A család, amit sosem akarnál megismerni
The Woman (2011) – Ehhez Lucky McKee rendezővel közösen írta a forgatókönyvet, ami elnyerte a legjobb forgatókönyv díját a Sitges Fesztiválon. Mintha maga a film is beleremegett volna a saját súlyába.
Darlin' (2019) – Executive producerként vett részt benne, hiszen a sötétség sosem hal meg.
Ami Jack Ketchum halálát illeti, a legújabb információk szerint rákban hunyt el 2018. január 24-én, 71 éves korában New York Cityben. Hosszú és nehéz küzdelem volt.
A Henry Miller kapcsolat
Ahogy említettem, irodalmi ügynökként Henry Miller (a Ráktérítő írója) képviselője is volt. Ketchum maga is elmesélte, hogy Miller egy alkalommal megkérdezte tőle:
"Miért nem ír egy olyan szexregényt, amiben a szex valójában szex? Nem olyan, mint a legtöbb regényben, ahol csak utalás van rá."
Ketchum állítólag azt válaszolta:
"Mert ha megtenném, soha többé nem adnának ki!"
Miller erre csak nevetett. Ez a párbeszéd jól mutatja Ketchum nyers őszinteségét és azt a bátorságát, hogy olyan témákat is boncolgasson, amik másokat elborzasztottak.
A gyerekkori traumák és az írás menedéke
Bár nem sokan tudják, Ketchum saját bevallása szerint gyermekkorában komoly traumákat élt át, amelyek mélyen befolyásolták az írását. Úgy tartják, hogy az írás volt a módja annak, hogy feldolgozza és kivetítse ezeket a belső démonokat. Ez ad magyarázatot arra a kegyetlen valóságábrázolásra, ami annyira jellemző rá. Amikor azt mondta, hogy „azt írom le, amit látok”, talán a saját sötét emlékeire is utalt.
A "horror pornográfia" vádja és a műfaj definiálása
Az 1981-es Holt idény (Off Season) megjelenésekor a Village Voice „erőszakos pornográfiának” nevezte a könyvet. Ez a vád, bár akkoriban negatívnak számított, valójában hozzájárult Ketchum hírnevének építéséhez. Hirtelen mindenki tudni akarta, mi az a könyv, ami ennyire sokkolta a kritikusokat. Ez a "botrány" tulajdonképpen segített definiálni a extrém horrort, mint alműfajt, és Ketchumot ennek egyik úttörőjévé tette. Olykor a legjobb reklám a szörnyű szóbeszéd.
A humor és a sötét oldal
Bár művei rendkívül komorak, a magánéletben Jack Ketchum egy kedves, barátságos ember volt, akinek volt egy sajátos, bizarr humorérzéke. Ez a kettősség gyakran megjelenik az írásaiban is, ahol a legborzalmasabb jelenetekbe is képes becsempészni egyfajta morbid szarkazmust.
Előfordul, hogy a legvéresebb leírások közben egy olyan mondat bukkan fel, ami egy pillanatra megnevettet, mielőtt a gyomrod görcsbe rándulna. Ez a fajta disszonancia talán a legijesztőbb az egészben.
Összegzés:
Jack Ketchum az a fajta író volt, aki nem félt belemerülni az emberi természet legmélyebb, legkellemetlenebb aspektusaiba, és ezzel maradandót alkotott a horrorirodalomban.
Bár művei sokkolóak lehetnek, éppen ez a kíméletlen őszinteség teszi őket erőteljessé és emlékezetessé. Érzékeny témákat boncolgat, és gyakran a valóságon alapuló brutalitást mutatja be, ami sokkolóbbá teszi az olvasó számára – mintha egy hideg, éles pengével vágna a lelkedbe. Az ő könyvei nem a szellemekről vagy vámpírokról szólnak. Hanem azokról a szörnyekről, akik köztünk élnek, és arról, hogy talán mi magunk vagyunk a legfélelmetesebbek.
Bölcsesség a sötétből
Az emberiség legnagyobb tragédiája nem az, hogy a sötétség létezik, hanem az, hogy sokan még mindig úgy tesznek, mintha a fény mindent bevilágítana. A valódi bátorság abban rejlik, hogy szembenézünk azzal, ami a takaró alatt rejtőzik, még akkor is, ha az a legsötétebb rémálmainkat is felülmúlja. De legyünk őszinték, néha a rémálmok sokkal szórakoztatóbbak, mint a valóság! Amíg nem a tieid.
Creepy Woods
(Creepy Woods)
