A színészcsaládba született fiú tizenéves korától hol artistakánt, hol vidéki színházak táncos-komikusaként kereste meg kenyerét, dolgozott Debrecenben, Pozsonyban, Pécsett, Szegeden, Szabadkán, aztán megint Szegeden. Innen vitte a Nemzetibe Major 1952-ben, hogy 24 évvel később innen menjen a művész nyugdíjba.
A mozi-, majd tévéfilmszerepek is '53 után találták meg, haláláig ő volt a rádiózás Szabó családjának családfője, Szabó bácsi. Rajz a legnagyszerűbb magyar karakterszínészek... Több
A színészcsaládba született fiú tizenéves korától hol artistakánt, hol vidéki színházak táncos-komikusaként kereste meg kenyerét, dolgozott Debrecenben, Pozsonyban, Pécsett, Szegeden, Szabadkán, aztán megint Szegeden. Innen vitte a Nemzetibe Major 1952-ben, hogy 24 évvel később innen menjen a művész nyugdíjba.
A mozi-, majd tévéfilmszerepek is '53 után találták meg, haláláig ő volt a rádiózás Szabó családjának családfője, Szabó bácsi. Rajz a legnagyszerűbb magyar karakterszínészek egyike volt, pedig nem dúskált a főszerepekben, se a Nemzetiben, se a filmvásznon. Leginkább talán „a furcsa öregember"-típusú karakterek jelentették a névjegyét.
Játszott portást, altisztet, öreg koldust, csendőrt, pandúrt, parasztot, megbolondult udvari tudóst (A palacsintás királyban), korlátozott értelmi képességű segédbűnözőt (A meztelen diplomatában). Ha kellett, tudott nagyon gonoszt is alakítani, mint a Kincskereső kisködmön c. tévésorozatban. Védjegyének a buta nézés, valamint a nyammogás tekinthető.
(erdei1999)