Jean Servais

0

1910. szeptember 24-én született Belgiumban, Antwerpen városában. Sikeres színpadi karrierje mellet több mint 80 filmes és televíziós szerepben játszott. Jules Dassin „Rififi a férfiak között” című, 1955-ös nagyjátékfilmjében vált igazán ismertté.

1910-ben, bár egyes információk szerint 1912-ben született Henri Servais tüzértiszt és felesége, Marguerite fiaként. A brüsszeli „Collége Saint-Michelben” végzett jogi tanulmányokat, miközben elkezdett ismerkedni a színészettel, és ez a pálya sokkal jobban csábította, így átkerült a brüsszeli Konzervatóriumba, ahol drámaművészetet tanult. Később megismerkedett Raymond Rouleau-val, aki felvette a brüsszeli „Theatre du Marais” színházi együttesébe, ahol Servais Ferdinan Bruckner „Ifjúsági betegség” darabjában lett sikeres.

1930-ban sikeresen lépett fel Párizsban a „Bruckner” drámával. Két évvel később a belga fővárosba költözött, ahol a színházakban számos főbb színpadi szerepben játszott egész életén át. Sikeresen játszott mind a klasszikus, mind a kortárs művekben.

Színházi munkájával párhuzamosan filmekben is szerepelt. Első filmes szerepét 1932-ben kapta Jack Forrester „Criminel” című játékfilmjében mellékszereplőként. Ezután francia játékfilmekben szerepelt, mint például az 1934-es, Raymond Bernard rendezésében készült „Nyomorultak”. Visszafogott játéka miatt főleg drámákban kapott szerepet. A második világháború után 1948-ban ismét a képernyőre került, azonban megjelenése sokat változott. Ráncos arca, szomorú szeme és fáradt mosolya mélabús intelligenciát sugárzott. Ehhez hozzájárult mély, dallamos súlyos hangja is. Kínosan ható magatartása olyan szerepeket hozott neki, mint az 1949-es, „Szép kis fürdőhely” című filmdráma furcsa, kísérteties alakja; a filmben Gérard Philipe-pel és Madeleine Robinsonnal játszott.

Az 1955-ös, „Rififi a férfiak között” című film főszerepe nemzetközi áttörést hozott számára. Megkapta érte a francia „Étoile de Cristalt” mint a legjobb színésznek járó díjat a kemény, módszeres bandafőnök, Tony szerepéért. 1956-ban még egyszer dolgozott Dasinnal az „Akinek meg kell halnia” című díjnyertes drámában, majd 1959-ben Luis Bunuel „El Paóban nő a láz” című melodrámájában szerepel. 1970-ig filmszínészként dolgozott, de a korábbi Rififi sikere már elmaradt.

Az 1960-as években kis karakterszerepeket vállalt olyan nemzetközi produkciókban, mint az Oscar-díjas, „Leghosszabb nap” című háborús film, vagy az 1964-es „Riói kaland". Ezután filmes karrierjét francia és olasz filmekben való szerepléssel fejezte be.

Felesége a francia színésznő, Dominique Blanchar, aki a szintén méltán híres Pierre Blanchar színész lánya volt. Házasságuk azonban válással végződött. Servais 1976-ban halt meg szívelégtelenségben egy műtét során. 65 éves volt. Sírhelye Párizsban található.