Ez a film egy átverés!

2026.03.02 10:18 EjjeliFereg Olvasottság: <100x

2

Az Itt érzem magam otthon című filmet napokig - ha nem hetekig - úgy reklámozták itt-ott, hogy ez egy rendszerkritikus (ha úgy tetszik, kormánykritikus) film, de - szerintem - nagyon nem. El is mondom, hogy miért. Enyhén spoileresen és nagyjából politikamentesen.

A történet szerint elrabolják Ritát, akinek ezentúl Szilviként kell élnie egy családnál. Egy olyan családnál, ahol mindenkinek megvan a szerepe, és mindenki valaki, de senki sem az, aki eredetileg volt. Volt már több Szilvi is, meg Miklós, meg Rudolf bácsi, de ők mind-mind elrabolt emberek. Ennek a rendszernek a vezetője pedig Papa, aki biztonságot és kaját ad a családnak, cserébe minden mástól megfosztja őket. A legújabb Szilvi azonban kvázi forradalmat szít, megölik Papát, ám szabadság helyett csak egy új Papa lesz, illetve Mama.

Na, és itt van nekem problémám, hiszen ha ez egy kormánykritikus film lenne, akkor nagyon félremegy a mondanivaló, hiszen azt a sugallja a film, hogy jobb nem lesz soha semmi, csak máshogy rossz. Ergo ez a film egy erős TÁRSADALOM-, de semmiképpen sem kormánykritika. (Főleg mivel bár Papa körül forog a gépezet, nem ő a főszereplő).

És akkor magáról a filmről. Nagyon szép az operatőri munka és nagyon-nagyon jól játszanak a hangokkal és zenékkel. Már az első snitten látszott, hogy ez egy sokkal komolyabb alkotás, mint a legtöbb, tucatgyártott magyar film, és azt is sikerült elérni a készítőknek, hogy a színészek ne úgy viselkedjenek, mintha színpadon lennének (ami sajnos NAGYON RITKA Magyarországon :( ) Szóval ezek mindenképpen pozitívumok, de sajnos jön a "de".

A történet ugyan csavaros, de kiszámítható és vontatott. A film első felében nagyon jó, hogy lassú, 1 óra után viszont már inkább idegesítő és olyan lesz a természete, mint annak a bizonyos rétestésztának. És pont emiatt is jutunk el a film legnagyobb hibájához: mindegy, hogy kormány, rendszer, társadalom, ember vagy bármilyen kritikus – a film nagyon, de nagyon szájbarágós. Kb. 30 perc után érti mindenki, hogy Papa személye miért kérdéses és azt is, hogy a család tagjai miért olyanok, amilyenek. Nem kell ezt újra és újra 5 percenként elmondani/megmutatni. Több mint 2 órás a film, amiből 40-45 percet úgy ki lehetne vágni, hogy KICSIT SEM csorbulna sem az élmény, sem a mondanivaló. (Például a tamásos szál TELJESEN FELESLEGES volt. Teljesen. Filler.)

Én személy szerint utálom a felesleges, öncélú jeleneteket, és ez a film tele volt velük. Kicsit az volt az érzésem, hogy nagyjából 50 percben elmondtak mindent, amit akartak, de ki kellett tölteni valamivel. Nagyon sok film esik ebbe a hibába, pedig nem, nem kell kitölteni az időt valamivel. Sokkal jobb egy 80 perces film, amiben minden a helyén van, mint egy 124 perces, aminek sok része felesleges.

A másik nagyon nagy problémám, ami kicsit az előzőből következik, hogy konkrétan 4 - 5 befejezése van a filmnek. Illetve lehetett volna. Megölték Papát, Szilvi elmegy kezet mosni, stáblista is jöhetett volna. De nem! Szilvi még elmegy, hajléktalanokhoz csapódik, de megmenekült, stáblista is jöhetett volna, de nem! Szilvi visszamegy, megtalálja a vezető nélkül maradt családot, akik egy szobában alszanak, közéjük fekszik, stáblista is jöhetett volna, de nem! Másnap reggel visszaáll a rend, egy asztalnál esznek, Szilvi azt mondja, "Itt érzem magam otthon", stáblista is jöhetett volna, DE NEM! Még kitalálják, hogy szereznek egy új Papát is és VÉGRE stáblista!!! Nagyon sokszor le lehetett volna zárni a filmet úgy, hogy a mondanivaló nem változik, de nem. Nem tudták elengedni.

Alapvetően egy jó moziélmény volt, nagyon igényes, nagyon szépen leforgatott film, de mivel ennyire szájbarágós, ezért inkább mondanám rossznak, mint jónak. Ha meg valóban kormánykritikus filmnek szánták, akkor azt úgy hívják 40 nappal a választás előtt, hogy propaganda, amit pedig belevinni a filmművészetbe egy borzasztó dolog, függetlenül attól, hogy melyik oldalon csinálják.

#exit8