A Remény nem egy olyan sci-fi, amit leülsz megnézni, aztán mindent szépen elmagyaráz neked. Inkább bedob a káosz közepébe, és tessék, oldd meg. Nekem pont ez jött be benne. A lény sokáig sokkal félelmetesebb attól, hogy alig tudunk róla valamit. Később kicsit túl sok lett az akció és a magyarázat, de moziban ezt így is elég nehéz lesz elfelejteni.
Olyan, mintha egy modern német szürreális családregényt néznél, groteszk, komor és mélyen emberi. Néha túl sok a szimbolizmus, de pont ez az, ami miatt nem tudsz szabadulni a film légkörétől. Schilinski mer nagyot álmodni, és ebben a lelkesedésben nagyon erős.
Szerintem pontosan azzal nyert meg, hogy nem akar túl sok lenni. Nincsenek indie túlspilázott dizájnelemek, nem tolják a melodrámát a pofádba — csak egyszerűen elmeséli, mi történt, és hagyja, hogy te érezd át. Kieran visszajövetele, Mia titkai, és az egész múltidézés... engem beszippantott.
A film méltán hozza a klasszikus értelemben vett kaland-. drámatörténetek hangulatát. Remekül át lehetett élni a történetet, mindenképp érdemes beülni rá!
Ez is egy olyan film, ami létezik. Nem sok vizet zavar, úgy nagyon semmiről sem szól, de remek, bugyuta kikapcsolódást biztosíthat egy felejtős délutánhoz.
52 Remény (2026)