Engem csak kettő dolog zavar az életben, az hogy évek óta nem kapok érett szamócát és a filmipar fokozódó züllése. :) Na jó, valójában csak a szamócákkal van a baj, a filmipar régen is mocskosul zülött volt. De gyerekként mindent megnéztem és még az elba.....elbaltázott művészfilmek is elvarázsoltak. Mert mindegyik film egy külön világ, és én örömmel menekültem a valóságtól. Mostanra döbbentem rá, a romantikus lelkületem akart mindig is elvágyódni, így tulajdonképpen sci-fi rajongó lettem. Úgy is mint a legtávolabbi világok látogatója (térben és időben). Régen csak a mozik léteztek ha filmnézésről volt szó (80-as évek közepe), hatalmas élmény volt számomra a Csillagok Háborúja, Terminator, A bolygó neve: Halál filmekkel találkozni. Gyerekként szétolvastam a Dunakeszi Városi Könyvtár ifjúsági részlegét, sőt mivel látták hogy terhelt vagyok, átengedtek garázdálkodni a felnőtt részleg sci-fi részlegébe is. Aztán a 80-as évek végén lett VHS videómagnónk, egy csomó MÁSOLT kazettával. Mivel csóringer családból származom, a 90-es évek végén vettem meg az első (használt) színes tv-met, 2000-ben pedig az első PC-met, onnantól tulajdonképpen MINDEN sci-fi, fantasy filmet megnéztem, amihez hozzá jutottam. Mostanra telítődtem, olyan mennyiségben ömlenek ránk a sorozatok minden csatornából hogy egyszerűen kisül az agyam tőle. Ezért próbálok csak mozifilmekkel foglalkozni, mert öregedő szervezetem egyszerűen nem bírja már a tempót. :) És a Netflix csatorna még így is követhetetlen gyorsasággal dobálja elém a történeteket. Még egy dologban hiszek: a filmművészet hatalmas változás előtt áll a technika fejlődése miatt. És ez a változás gyökeresen átformálja magának a filmnek az alakját is. Elég csak a videójátékok fejlődésére és a hatására gondolnunk a filmiparra. Ma már mozifilmek büdzséjével dolgoznak a játékgyártók, és lassan minden nagyobb játékról a készül film vagy sorozat. Szóval átalakul a filmgyártás, de a befogadási mód is (pl. 3D és 4DX!! haha vetítések). Természetesen úgy látom a virtualitás lesz a mozi élmény végpontja.
De addig is nekem van már egy egyéni fejlődési lépcsőfokom, ami lehet hogy nagyon perverznek tűnik (most még). A filmtörténet elején az elkészített filmek végleges műnek számítottak. Talán a 80-as évek végén tüntek fel az első filmmódosítások, rendezői változatok. A DVD korszakkal meg szinte elvárás lett hogy legyen valami plusz tartalom a diszken. Talán George Lucas volt (számomra) a legdrasztikusabb alkotó, aki a 30 évvel ezelőtti filmjeit dolgozta át, bővítette ki, javította fel. A technika fejlődésével a filmgyártás (és vágás) lehetősége úgymond a közembernek is egyszerű folyamattá vált. Hát....én veszem a bátorságot, és számos (főképpen új) filmet megvágok a nekem tetsző módon. Tudom, tudom ez egészen vérforraló, de gondoljatok csak bele! Lehet hogy 20 év múlva olyan digitális filmeket fognak kiadni amik IGAZODNAK MINDEN EGYES FILMNÉZŐ alkatához, egyéniségéhez. Befogadóként külön-külön történettel, befejezéssel. Lehet hogy nem is kell 20 év, az informatika fejlődése, és az AI uralomra törése hamarabb megoldja ezt a kérdést. Gondoljatok csak a festészetre aktuálisan. Remélem hogy a megváltozott virtuális világban is megmaradok filmrajongónak.
Zsolt
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
77 Ghost in the Shell: Stand Alone Complex (2002)
Véletlenül akadtam erre a sorozatra, a Ghost in Shell-univerzumon belül. Én csak a "Független Tizenegyek" történet szálának 26 epizódját láttam és azt kell mondanom, remekmű, méltó utódja az egészestés anime filmnek. Szégyen, hogy erről a remekműről senki sem áradozik, mert megérdemelné a szóbeli dicséretet. Belekukkantottam a többi sorozatba (van egy pár), hát, azok nagyon butuska mangacicának tűnnek e mellett. Komoly, igen komoly mű.