Egyfolytában az járt a fejemben, csak a kutyának ne legyen semmi baja.. Ahogy megláttam a plakáton Brad Pittet meg azt a kutyát, gondoltam, egy próbát megér. Hát nem bántam meg, sőt!
Ami legjobban tetszett, hogy nem egy túlbonyolított, szájbarágós sztorit kaptunk, hanem egy nagyon nyers és őszinte történetet, ami a leginkább szokott tetszeni. Brad Pitt nem beszél sokat, de a tekintetéből meg a mozdulataiból minden látszik. Volt egy pár olyan meleg helyzet a történetben, ahol esküszöm, jobban izgultam a kutyáért, mint bárki másért. A két szereplő közötti kapcsolat egyszerűen elképesztő volt, ahogy szépen lassan megszokják egymást és összecsiszolódnak, ahogy a plakát szövege is írja.
Néha csak ültem ott, és teljesen elvarázsolt az a csöndes, de közben veszélyes ... több»
Őszintén szólva pont erre volt szükségem egy hosszú és fárasztó nap után. A plakáton az a dumcsi, hogy "A józan ész otthon maradt", és ez tényleg nem kamu, pontosan erről szól az egész! Nem kell tőle semmi komoly dolgot várni, csak beülsz a terembe, és hagyod, hogy pörögjenek az események. A színésznők nagyon jók voltak, látszott rajtuk, hogy ők is szétnevették magukat a forgatás alatt. Olyan volt az egész, mintha a saját baráti társaságom szabadult volna el egy hétvégére. A sztori persze teljesen elborult, egyik képtelen helyzetből estek a másikba, és a poénok többsége nagyon betalált, a teremben szinte mindenki együtt röhögött. Néha persze kicsit átestek a ló túloldalára a baromságokkal, ... több»
Nagyon kíváncsi voltam rá. Őszintén szólva elképesztő érzés volt együtt látni a vásznon Sandra Bullockot és Nicole Kidmant. A köztük lévő összhang még mindig hibátlan, mintha egyetlen nap sem telt volna el az előző film óta. Imádtam, ahogy a testvéri kötelék és a megszokott boszorkányos varázs átjött a képernyőn. Az új szereplők, mint Joey King vagy Maisie Williams is nagyon jó energiát hoztak a történetbe, sőt, Dianne Wiest és Stockard Channing jelenléte miatt teljesen visszajött az a hamisítatlan, régi hangulat. A látványvilág és a zenék elképesztően hangulatosak lettek, az a bizonyos őszi, kuckózós érzés végig megvan a mozinézés alatt. Voltak benne vicces pillanatok és persze egy kis izga... több»
Jobb, mint amire számítottam Sokkal jobban tetszett, mint amire számítottam. Már az alapötlete is felkeltette az érdeklődésemet, mert szeretem az ilyen fekete humorral megfűszerezett, örökségről és a gazdag rokonok közötti marakodásról szóló sztorikat. A történet főszereplője egy srác, aki rájön, hogy hatalmas vagyont örökölhetne, de van egy bökkenő: egész sornyi őrült rokon áll előtte a sorban. A "Ma örökös, holnap hulla" szlogen tökéletesen leírja, mi történik a filmben. Szépen lassan elkezdenek fogyni a rokonok a családfáról, és az egész egy óriási, abszurd hajszává válik a pénzért. Glen Powell óriásit játszik benne, egyszerűen nagyon jól áll neki ez a laza, de közben folyamatosan meglepődő karakter. A poénok nagy ré... több»
Szép, szép a világvége, csak kicsit unalmas... Őszintén szólva óriási elvárásokkal ültem be a Kutya csillagképre. Ridley Scott neve meg a posztapokaliptikus sztori nálam alapból nyerő kombináció, de a végeredmény elég felemás lett. Jacob Elordi mondjuk zseniálisan hozza a magányos pilótát, konkrétan miatta működik az egész film érzelmi magja, Josh Brolin meg szokás szerint elviszi a hátán a keménykedős részeket. A látványvilág néha egészen elképesztő, gyönyörűek a terek, és van egy olyan melankolikus hangulata, ami totálisan beszippant. Viszont a tempóval nagyon mellélőttek. A köz közepe felé egyszerűen leül a cselekmény, feleslegesen túl lett húzva pár szál, és a végső katarzis sem ütött akkorát, mint amekkorát kellett volna. Egyszer mi... több»
88 A vadon szíve (2026)
Ahogy megláttam a plakáton Brad Pittet meg azt a kutyát, gondoltam, egy próbát megér. Hát nem bántam meg, sőt! Ami legjobban tetszett, hogy nem egy túlbonyolított, szájbarágós sztorit kaptunk, hanem egy nagyon nyers és őszinte történetet, ami a leginkább szokott tetszeni. Brad Pitt nem beszél sokat, de a tekintetéből meg a mozdulataiból minden látszik. Volt egy pár olyan meleg helyzet a történetben, ahol esküszöm, jobban izgultam a kutyáért, mint bárki másért. A két szereplő közötti kapcsolat egyszerűen elképesztő volt, ahogy szépen lassan megszokják egymást és összecsiszolódnak, ahogy a plakát szövege is írja. Néha csak ültem ott, és teljesen elvarázsolt az a csöndes, de közben veszélyes ... több»