Danush a tanil cinema fenegyereke, ha így folytatja feljebb jut, mint Rajinikanth, és szerintem jobban meg is érdemelné. Egy zseniális klón ez az ember, vékony, mint egy piszkafa, szinte semmi nincs benne, ami első számú mozihőssé predesztinálná, de mégis mindenkit elvarázsol, aki meglátja a képernyőn.
Az Anegan lehetőséget nyújtott neki arra, hogy egyszerre több karaktert is megszemélyesítsen, hiszen egy századokon-országokon átívelő reinkarnációs szerelmi történet az alapsztori, ahol a fiú és a lány kikerülhetetlenül összekapcsolódnak valamilyen szinten (néha szerelmesek egymásba, néha meg csak az egyikük szereti a másikat, viszonzatlanul), és a kronológiát semmilyen módon sem követő film alatt eleinte tényleg nehéz dolgunk van, hogy be tudjuk határolni, éppen hol, mikor játszódik a sztori, mégis elég könnyedén lehet azonosulni a szereplőkkel. Mindegyik történet önállóan is megállná a helyét, és a mellékszereplők is adottak, de sosem abban a szerepben látjuk viszont, amire gondolnánk. Van aki az előző életükben ellenség volt, a következőben meg jóbarát, vagy éppen az intrikus harmadik a szerelmi háromszögben, úgyhogy a meglepetések itt is garantáltak. De persze a legnagyobb meglepetést (vagy nem is kellene, hogy meglepjen?) Dhanush játéka okozza, aki valamennyi karakter bőrébe bújva olyan professzionális színészi játékot produkál, hogy Sztanyiszlavszkij legyen a talpán aki megmondja, hol kezdődik ő, és hol végződik a karakter. hozzá képest nagyon-nagyon kezdő, mégis képes volt felnőni a feladathoz, és igyekezett lépést tartani a "mesterrel", több-kevesebb sikerrel ez ment is neki. De egyértelműen Dhanushnak jár a korona, elképesztően nagyon alakított.
65 Anegan (2015)
akció | romantikus | thriller
Egy korszakokon átnyúló szerelem megható története...
