Nem fogok abba a hibába esni, hogy az 1987-es Ragadozóhoz hasonlítom ezt a filmet. Sajnos semmi közük nincsen már egymáshoz. Az egyedüli kapcsolódási pont, hogy itt is a rasztahajú fémmaszkos barátaink próbálják megszállni a Földet. Quinn McKenna (Boyd Holbrook) mesterlövészként keresi kenyerét, azonban az egyik bevetés közben földöntúli találkozásban lesz része. Eltulajdonítva az egyik lény maszkját hazaküldi azt, amit autista fia vesz át. A kisfiúra visszatérve ebben a filmben is az autizmus csodálatos képességekkel párosul (milyen eredeti!). Innen nehéz lenne nem spoileresen beszélni a történetről. A moziban ülve peregtek azok a filmek a fejemben, amiknél hasonló az alapszituáció csak az autista kisfiú ki van cserélve igazándiból bármire. Fél óra után úgy gondolták nincsen szükség forgatókönyvre, így a film súlytalanul lebeg a semmiben. Sztorija nem igazán lesz a filmnek, ne is keresse senki. A poénok iszonyat idegesítők, a vicces csapat (Quinn emberei) tagjai közül sem tudok senkit kiemelni. A káromkodás és altáji poénok inkább fordulnak kínossá, mint viccessé. Az egész film olyan, mintha valakinek kényszerből kellett volna elkészítenie, egyszerűen minden erőltetett. Azoknak akik valamiféle kényszerű vágyat éreznek arra, hogy megnézzék a filmet, inkább otthon porolják le a VHS lejátszót és nosztalgiázzanak kicsit a Ragadozón.
Nem fogok abba a hibába esni, hogy az 1987-es Ragadozóhoz hasonlítom ezt a filmet. Sajnos semmi közük nincsen már egymáshoz. Az egyedüli kapcsolódási pont, hogy itt is a rasztahajú fémmaszkos barátaink próbálják megszállni a Földet. Quinn McKenna (Boyd Holbrook) mesterlövészként keresi kenyerét, azonban az egyik bevetés közben földöntúli találkozásban lesz része. Eltulajdonítva az egyik lény maszkját hazaküldi azt, amit autista fia vesz át. A kisfiúra visszatérve ebben a filmben is az autizmus csodálatos képességekkel párosul (milyen eredeti!). Innen nehéz lenne nem spoileresen beszélni a történetről. A moziban ülve peregtek azok a filmek a fejemben, amiknél hasonló az alapszituáció csak az autista kisfiú ki van cserélve igazándiból bármire. Fél óra után úgy gondolták nincsen szükség forgatókönyvre, így a film súlytalanul lebeg a semmiben. Sztorija nem igazán lesz a filmnek, ne is keresse senki. A poénok iszonyat idegesítők, a vicces csapat (Quinn emberei) tagjai közül sem tudok senkit kiemelni. A káromkodás és altáji poénok inkább fordulnak kínossá, mint viccessé. Az egész film olyan, mintha valakinek kényszerből kellett volna elkészítenie, egyszerűen minden erőltetett. Azoknak akik valamiféle kényszerű vágyat éreznek arra, hogy megnézzék a filmet, inkább otthon porolják le a VHS lejátszót és nosztalgiázzanak kicsit a Ragadozón.