Ez akkoriban hatalmas filmnek számított!!! Talán az első tornádós alkotás.
Ha fiatal vagy, nem értheted meg, ma könnyedén megy minden digitálisan.
90-es években még komoly előkészületek kellettek egy ilyen nagyszabású felvételsorhoz!
A karakterek tökéletesek: mindegyikük szenvedélye az időjárás és tornádó/vihar.
Amolyan hívatás, ezt mutatja be, hogy 2 eltérő nemű ember szerelemre lobbanhat közbe,n és a gyermekük a \'Dorothy\' mérő kondér, amit igyekeznek odavinni a forgószél közepébe, hogy megtermékenyítse a kis jeladó labdákkal - ezek a spermák, a végeredmény, hogy kimérik az óriás tornádót, aztán örülnek egymásnak végül.
36 vagyok, és ezt, valamint a 3 újabb kiadást is tavaly néztem meg egymás után, és mindegyik egyformán tetszik!
Ez az eredeti klasszikus, a 2014-es és a 23-24-es legújabbak mind együtt alkotják a tornádós filmek erős egységét!
Az új Twister előtt gondoltam, megnézem a régit. Háááát... Nem jött be. Egészen bugyuta háttértörténet és szerelmi szál, a párbeszédek néha óvodás szintűek. Arról persze nem tehetnek, hogy ma már a YouTube-on sokkal jobb felvételeket látni viharvadászoktól, ezért kicsit elavult a technikai része is, ezt az új film nyilván sokkal profibban oldja meg. Mivel a katasztrófafilmek amúgy sem a kedvenceim, ezért nálam bizony süllyesztőbe kerül ez az alkotás. Helen Hunt hiába nagyszerű, természetes a játéka, mint mindig, sajnos ez sem tudta feljebb torná(dó)zni nálam az értékelést.