Amerikai rémregény

Az első pillanattól az utolsóig fájdalmasan cringe. Emellett k*rvára idegesítő és fárasztó. Nem hiszem el, hogy egy csapat 50 éves, dagadt, felpuffadt arcú, magát gyereknek képzelő lunatikus és két rozoga öreg ilyen könnyedén ledarál egy csomó fiatalt... Ezen talán nem is érdemes fennakadnom, mert minden slasher erre a logikára épül, de ezen kívül is annyira idegesítő, logikátlan és ciki az egész, hogy kínos volt nézni. 3 pontot adok rá 10-ből, de csak azért, mert legalább a művért nem spórolták ki belőle. Illetve az utolsó 10 perc talán nem volt annyira hitvány, mint az első 80... Jó szériában voltam eddig a jó öreg klasszikusokkal, de ez most lenullázott.

John Hough rendezett már szellemházas, gótikus, vámpírikres és vérfarkasos horrort is. Ezek után furcsa volt tőle egy ilyen bizarr alkotást látnom, mely kissé hajaz A texasi láncfűrészesre, de igen gyermekded megvalósításban. A karakterekkel, a debel... Többla "kislányt" leszámítva, nem volt gondom. Ami pozitívum számomra, az a hangulat, az "ezekkel valami nem stimmel" érzéssel és bizonyos jelenetek abszurdba hajló bizarrsága. A gond némelyik ilyen jelenettel, hogy annyira esetlenül van kivitelezve, hogy paródiába csap át (bár ez lehet, szándékos rendezői húzás volt). Ami még számomra ront az összképen, az a terminátoros zúzásban kicsúcsosodó túlpörgetett finálé. Nagy kontrasztot mutat az addigi komótosabb, de hangulatos sztorivezetéssel. Nekem 5,5/10