Két hónappal Hitler bukása előtt született Anselm Kiefer, a neves német művész, aki hazája romjai között nőtt fel. A német nemzeti mítoszok iránti érdeklődése nyilvánvaló a múlt és a jelen összefonódásában, hasonlóan ahhoz, ahogyan Wim Wenders dokumentumfilmjében elmosódik a film és a művészet… Több

FILMINFÓ
KULCSSZAVAK


66 Anselm (2023)

66 Anselm (2023)

66 Anselm (2023)

66 Anselm (2023)

66 Anselm (2023)

66 Anselm (2023)

66 Anselm (2023)

66 Anselm (2023)

66 Anselm (2023)

66 Anselm (2023)
A film nagy része egyébként tényleg jól sikerült, remek képekkel, felvételekkel, információkkal és eljátszott jelenetekkel a művész gyermekkorából. Az utolsó része azonban annyira gyerekes és nyilvánvaló metaforába torkollik, hogy már a nevetséges határát súrolja. Kár érte. De egyébként a doksi része tényleg jó.
Az 1945-ben a németországi Donaueschingenben született Anselm Kiefer a világ egyik legjelentősebb és legsokoldalúbb kortárs művésze. Művészi gyakorlata számos médiumot felölel, többek között festészetet, szobrászatot, fotográfiát, fametszetet, művészkönyveket, installációkat és építészetet.
Wim Wenders filmrendező és Anselm Kiefer kortárs képzőművész a második világháború végén született, mindössze néhány hónap különbséggel. Az előbbi így magyarázza: „Gyermekkorunkat ugyanabban a romokban heverő országban töltöttük, romokban heverő önképpel, amelyet felnőttek – köztük szülők és tanárok – népesítettek be, akik kétségbeesetten akartak jövőt teremteni maguknak, és akik ugyanilyen kétségbeesetten próbálták elfelejteni a múltat, vagy úgy tenni, mintha az meg sem történt volna”.