Beépített öregúr

Ahogy a főcímben is írtam, nem vártam sokat ettől a szériától, mégis bíztam abban, hogy meglep valamivel. Nos sajnos mégsem tette, bár volt benne némi kurázsi, végül semmi extrát nem nyújtva, hozta a szimpatikus befutót. Azaz kedves, szerethető, nézhető, de nem hoz lázba, nem marad túlságosan emlékezetes, így nem is tud kitörni az átlagos sorozatok közül.

Először egy lagymatag vígjáték-sorozatnak indult, de gondoltam, egy esélyt adok neki. Végül egy nagyon kedves minisorozatot láttam. A cselekmény nem is volt annyira lényeges, sokkal inkább az emberi történetek. Középkorúként mostanában sokszor foglalkoztat az öregedés, a vele járó nehézségek. Ez a sorozat nagyon megható módon tudta az öregedés szépségét és fájdalmait hozni. Volt, hogy még meg is könnyeztem. Mindemellett akkor is egy vígjáték volt, szóval senkit ne rettentsen vissza a mély tartalom attól, hogy megnézze.

Bár kimondottan szórakoztató volt ez a nyolcszor fél óra, az előzetes információk alapján inkább egy Only Murders in the Building stílusú vicces-nyomozós szériára számítottam. Ehelyett bepillantást nyerhettünk egy még USA szinten is luxus nyugdíjas ... Többotthon mindennapi életébe, a lakók ügyes-bajos dolgaiba, örömeibe, bánataiba, pár régi ismerős alakításában. És ha már alakítások, ki gondolta volna az egykori bájgúnár Ted Dansonról, hogy öregségére ilyen jó színész lesz...

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Kedves kis sorozat ez... Bár nem értem, miért jó a Netflixnek egy kb. 2 óra alatt lezavarható storyt 27 perces kis minisorozattá avanzsálni... Náluk ez nagy divat, bár tök felesleges. Sokszor sok történetet pont ezért nem is nézek ott meg, mert engem... Több zavar ez a felesleges epizódra osztogatás. De lehet, hogy csak én vagyok így ezzel... sajna engem zavar, valahogy elveszi azt az élményt, amit 1 film nyújtana... ez van. Na de a film... azaz a sori... Tényleg kedves kis történet a maga kis lassú, nyuggeros tempójában, bár én már az elején sejtettem, mi is lesz a „probléma”, vagyis a „tettes”, nincs itt szó semmiféle nagy bűntényről. Ez egy cuki kis barátságos idősek otthona, ahol barátságok, ellenségek születnek, pontosan ugyanúgy, mint a kinti pezsgő életben. Egy nyugdíjas unatkozó professzor új feladattal, „hobbyval”, mondhatni, élménnyel gazdagodik, hogy idejét elüsse. Én teljesen elámultam ezen az úgymond luxus otthontól... vajon tényleg léteznek ilyen létesítmények a valóságban is mint alap, vagy csak a kőgazdagéknál? Kedvelem Ted Dansont. A három férfi és egy mózeskosár, és a következő része a kishölgyes, a Made in America... jó kis retró filmek vele. Olyan furcsa, hogy már nem fiatal szívtipróként, hanem egy ősz hajú, idős nyugdíjas emberként látjuk viszont a képernyőn... Ilyenkor jön rá az ember, hogy saját maga is öregszik, mint a színészek, ez ellen nincs mit tenni. Nem mondanám nagy durranásnak, amolyan jó kategória... érdemes 1x megnézni.