Beépített öregúr

Jópofa kis sorozat, lehet rajta nevetgélni kicsit, dráma is van benne, de annyira azért nem nagy szám.

Ahogy a főcímben is írtam, nem vártam sokat ettől a szériától, mégis bíztam abban, hogy meglep valamivel. Nos sajnos mégsem tette, bár volt benne némi kurázsi, végül semmi extrát nem nyújtva, hozta a szimpatikus befutót. Azaz kedves, szerethető, nézhető, de nem hoz lázba, nem marad túlságosan emlékezetes, így nem is tud kitörni az átlagos sorozatok közül.

Először egy lagymatag vígjáték-sorozatnak indult, de gondoltam, egy esélyt adok neki. Végül egy nagyon kedves minisorozatot láttam. A cselekmény nem is volt annyira lényeges, sokkal inkább az emberi történetek. Középkorúként mostanában sokszor foglalkoztat az öregedés, a vele járó nehézségek. Ez a sorozat nagyon megható módon tudta az öregedés szépségét és fájdalmait hozni. Volt, hogy még meg is könnyeztem. Mindemellett akkor is egy vígjáték volt, szóval senkit ne rettentsen vissza a mély tartalom attól, hogy megnézze.

Bár kimondottan szórakoztató volt ez a nyolcszor fél óra, az előzetes információk alapján inkább egy Only Murders in the Building stílusú vicces-nyomozós szériára számítottam. Ehelyett bepillantást nyerhettünk egy még USA szinten is luxus nyugdíjas ... Többotthon mindennapi életébe, a lakók ügyes-bajos dolgaiba, örömeibe, bánataiba, pár régi ismerős alakításában. És ha már alakítások, ki gondolta volna az egykori bájgúnár Ted Dansonról, hogy öregségére ilyen jó színész lesz...