Egy szélhámos vallomásai

Thomas Mann-feldolgozás, ami már egyszer megtörtént a híres író regényével 1957-ben is, úgyhogy ez félig-meddig egy remake is egyben. Mellesleg Mann sose fejezte be a regényt, pedig lett volna még életében 31 éve arra, hogy meggondolja magát, miután először félredobta. Minden bizonnyal nem találta vállalhatónak vagy használhatónak, és mégis, két rendező is úgy érezte, hogy érdemes valamit kezdeni a félkész anyaggal. Azt hiszem, hogy az általános pozitív fogadtatás inkább az író hírnevének szól, mint akár az írásnak, akár a belőle készült film(ek) kvalitásainak. A szereposztás nem rossz, a film szépen van fényképezve, de hoz mindent, amit a 20. század elején a sokak számára oly kedves, számomra nehezen nézhető modoroskodó mozgóképes történetek nyújtani szoktak. Nálunk leginkább az olyan filmekből ismert ez a műfaj, ahol meseautó van meg cselédlány, meg Kabos Gyula mond olyanokat orrhangon, hogy kérlekalássan meg kezeitcsókolom. Ezen a fajta filmes stíluson még az se tudott igazán átlendíteni, hogy Liv Lisa Fries formás melleit egészen figyelemre méltó gyakorisággal vehetjük szemügyre, valamint Maria Furtwängler is meggyőzően alakítja a magát jól tartó szexuális ragadozó vécégyárosnét. Akinek bejönnek az ilyen típusú történetek és filmek, az viszont nagy eséllyel jól fog szórakozni.