Börtönpalota

Na ebbe a tetű ország be nem teszem a lábam.

Egy nagyon durva lecke a könnyelmű lányoknak, amit minden naiv tininek meg kellene néznie.

pár hete láttam a tévében, és meglepően jó film volt. borzongató, és néha undorítóan realisztikus. szinte éreztem a börtön bűzét, és nagyon is együttéreztem a lányokkal, szinte pofon tudtam volna vágni a férfiakat, amikor elárulták őket a bíróságon. ... Többannál meglepőbb és meghatóbb volt a film vége, hogy a lány föláldozta magát a barátnőjéért.

Nincs baj a színészekkel, magával a filmmel sem, de valami nagyon zavart az egészben. Meg van a Bangkok Hilton 1989-ből Nicole Kidmannel. Javasolnám, hogy azt is nézzétek meg, ill. kezdjétek azzal. Meg fogtok lepődni. Filmben technikailag nincs különösebb kihívás, igy az idő eltelte nem tetten érhető.

Úgy tudom, hogy igaz történet alapján készült a film. Eléggé felkavaró történet több szempontból is. Érdemes megnézni.

A maga témájában érdekesen dolgozta fel az eseményeket. Ha nem is olyan alkotás , melyre 40 év múltán is minden film kedvelő azonnal emlékszik, de az átlagnál jobb lett. A befejezés azt sugallja, hogy lehet még folytatni.

nagyon érdekes, és Claire Danes alakítása hihetetlen, többször láttam már, de szívesen megnézem újra mindig

Nagyon sok helyen, végtelen sokszor elhangzott már a kérdés, hogy vajon mitől jó egy film? Biztos vagyok benne, hogy erre a kérdésre mindenkinek megvan a saját válasza -, ahogy nekem is: a számomra semmit mondó, sima, átlagos filmek a feledés homályá... Többba vesznek, szinte azonnal. Ezek a (nekem) nem jó filmek, amikre csak akkor, úgy tudok visszaemlékezni, hogy bele kell néznem. És szerintem azok a jó filmek, amiket ha csak megemlítenek, ha meglátom a borítóját/plakátját, egyből be tudom azonosítani, esetleg meg tudom nevezni a színészt, emlékszem a cselekményre, sőt még idézni is tudok belőle. Nos, a Börtönpalota egy átlagos filmnek indult. Hogy miért lett jó? Mert így 14-15 év távlatából is összeugrik a gyomrom a két lány utolsó beszélgetésének emlékére, a nagy kérdésre adott válasz a mai napig libabőrőssé tud tenni, ha valamilyen formába összetalálkozunk mi ketten, a film meg én.