A Pixar egy nagyon érdekes koncepcióval rukkolt elő. A film látványos, színekkel teli (érdekes, hogy a túlvilág nagyrészt színesebbnek és boldogabbnak van lefestve), vicces, szerethető és nagyon érzelmes. A végső fordulatok igen drámaira és szívfacsaróra sikerültek, aminek animácios kategóriában is kevés párja van.
A mexikói hagyományokkal nem vagyok tisztába, de lehet pont ezért volt érdekes a mese. Jól egyensúlyozott a komoly és komolytalan témák között. A tanulság eléggé elcsépelt téma és a film vége is atom giccs lett, de ennek ellenére pozitív csalódás volt a Coco megnézése. Csak ajánlani tudom.
Csak a napokban láttam a filmet első alkalommal, pedig már évek óta a listámon van, mivel igazán szeretem a modern Disney animációs filmeket. Jelenleg a Disney nem a szörnyekre és mágikus dolgokra koncentrál, sokkal inkább az élet egyes elemeit próbálják bemutatni teóriákon, filozófiákon keresztül, ahogy azt láthattuk az Agymanók esetében, vagy akár a Lelki Ismeretek c. filmben. Hozzám alapvetően is közel áll a mexikói kultúra, így nem volt kérdés, hogy érdeklődve nézem végig a film minden egyes percét, már ismerve a halottak napja menetét a mexikóikaknál. Meg is kérdeztem egy mexikói embert, aki szerint a film kellően jól bemutatja a kultúra ezen részét, de számára túl amerikai szájíze van. Én szinkronosan láttam, és bár a magyar hangok nagyon jól passzoltak, azt gondolom, hogy a zenés részeknél a félig mexikói, félig magyar szövegek nagyon zavarók tudnak lenni, bármennyire is érzelemteljes a film. Egy szó mint száz, a film jól körüljárja a halál kérdését, a zene erejét, a bizalom fontosságát és a család erejét. Igazán megindító és érzelemteljes a Hector által közvetített üzenet, hogy nem is a halál a legfélelmetesebb dolog a világon, hanem az, hogy még a szeretteid is elfeledhetnek. Amennyiben fiatalabb gyerkőccel néznéd, azt tanácsolom, hogy 8-9 éves kor alatt ne válaszd ezt a filmet, mivel lényeges elemeit nem fogja megérteni, és a film fő témája a halál. Ha nem vagy felkészülve egy ilyen komoly beszélgetés megannyi kérdésére, akkor még kicsit várj ezzel a mozival!
És igen, a Pixar megint megcsinálta, tökéletes animációs film, kellő tartalommal, látvánnyal kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Le a kalappal, nem érdemes kihagyni.
Az első perctől kezdve lekötötte a figyelmem. Úgy éreztem, mintha én is Mexikóban lennék és készülnék a halottak napjára. Szép, sokkal szebb hagyományt tisztelnek halott szeretteik felé, mint mi. Ezután átkerülhetett a néző a túlvilágra, amit nagyon ... Több
Egynek jó volt, viszont kicsit durva a hype körülötte. A történet kb. ugyanaz mint az élet könyve című animációs filmbe (ami mellesleg szerintem vizuálisan is királyabbul nézett ki) és a zenék se jöttek be különösebben :( Az egész hozta a kikövezett... Több
Nagyon jó animációs film, végre valami eredeti, nem tucatfilm. A karakterek szimpatikusak, a világ magával ragadó, a zene jó, habár én több éneklős jelenetet várnék el egy zenés mozitól. Korhatárra tekintet nélkül meglehet nézni, felnőtt ugyanúgy fog... Több
Az egyik legérzelmesebb animáció, amit láttam. Egyszerűen mesteri film lett. A sztori semmi kivetnivalót nem hagy maga után, a látványvilág elképesztő, a történet magával ragad. Kalandos, izgalmas, egyszerűen fantasztikus, gyönyörűen kidolgozott.
Végre egy igazán mozgalmas, vidám mégis tanulsággal bíró animációs film, amit gyerekek és felnőttek egyaránt tudnak élvezni.
Nem szeretném az előttem szólókat ismételni, de elkerülhetetlen. A család fontosságát hangsúlyozza a film, kellemes mexikói zenével kísérve. Felnőtt fejjel is isteni volt nézni, szemet gyönyörködtető a látványvilága a Halottak Földjének, de természetesen a mese más helyszíneinek is. Frida Kahlo felbukkanása pedig csak egy plusz pont az összes pozitívum mellett, amit amúgy erről a mesefilmről el lehetne mondani.
Az elmúlt pár évben a Pixarnak ritkán sikerült megütnie azt a rendkívüli nívót, amit még anno a Wall-E-vel, az Up-al és annak az időszaknak egyéb remekműveivel felállítottak. Ezért is külön öröm nekem a Coco, mert újra képes hozni azt a kreatív zseni... Több
Nehéz behatárolni ezt a mesét, de az biztos, hogy egyszerre szép, tanulságos, érzelmes, vicces. A színek csodálatosak benne, nekem alapból tetszik a mexikóiak hozzáállása a halottakhoz és azok megemlékezéséhez. A zenék nagyon feldobják az egész filmet, a kisfiú és a kutya is nagyon szerethető. Megható a vége is, könnyek nélkül sose bírom ki. Kedvence a családnak.