Franciska vasárnapjai

Simó Sándor 1997-es filmje őszintén szólva nem túlságosan tetszett. A témája érdekes, mert egy primitív cselédlány 1945 után beáll a Rendőrséghez, majd az ÁVÓ-hoz, közben meg fülig szerelmes egy családos zsidó férfibe, akinek olyan idős, vagy még idő... Többsebb lánya van, mint Franciska. Biztos, hogy belejátszott a nemtetszésbe az elviselhetetlen külsejű Újlaki Dénes, aki F. szerelmét játszotta. Ilyen fizikai képességekkel bíró embert kamera elé állítani több mint bűn, egyszerűen a hányinger kerülgetett tőle. Inkább nézem – ha nagyon muszáj – Woody Allent, mint őt. A megvalósítás eléggé igénytelen, nagyon látszott a pénzhiány. Két színésznő alakítása miatt értékeltem így; Kútvölgyi Erzsébet, Gizi egy szadista ávós szerepében és Margittay Ági, Rózsi, a bírósági végzés nélkül fogvatartott szerencsétlen játéka volt kiemelkedő. Még akkor is nehezen hihető a történet, ha – némely helyen írták – naplóban leírt valóságalapja volt.