Mert teljesen vállalható mű, hiába van 6 ponton az IMDb-n. A lopott festményről szóló film cím a „forró cucc” argó kifejezésből ered, amit ugye, minden becsületes állampolgár ismer. Szóval szereplőink megpróbálják lepasszolni a lopott műtárgyat, galériákban pl.: (Jamaicai festőnek álcázva, szlenget beszélve) – Na jaa, én úgy alkotok a szigeeten, hogy bekenem magaamat denevérszarral, és éjfélkor lemegyek pucéron a tengerpartra festeni... Megjelenik egy szép, belvárosi, entellektüel úrilányka. – Há de felülnék veled áágy delfin hátára...! Mire az úri lányka: – Mit is vakeráltál, melyik részéről dzsaltál ide a szigeteknek? – Ööö... hogy mondod!? Később a másik kis tolvaj ördögfióka, aki a csomagot letétbe helyezi a vámon (hogy ne nyúljanak hozzá): – Jó napot, Dr. Krisna Pisa vagyok, a csomagomért jöttem... A papíron „Pakisztáni vizeletminta”. – Á, maga az... már alig vártuk, hogy elvigye... – Öee... eegen, nos túl gyakori vagy bő vizeletvesztés? – Nem, dehogy! – Akkor minden rendben, köszönöm, gyermekem, Allah fújjon szoknyád alá hűs szellőt nyáridőn. Továbbá: „korai koreai karikatúra”. Esküszöm, tök jó ez a film.