A Hold földjéről

Nagyszerűen kivitelezett film, Marion Cotillard csodálatos alakításával. Azt nem sikerült kisakkoznom, hogy a kő betegségéből hogyan lett a Hold földje (land, azaz a felszíne, nem a Föld nevű bolygója). Egy dolgon vérzett el nálam a történet. A főszereplőnőnek van némi baj az elméjével, de ez nem nagyon zavarja meg az anyját abban, hogy elrendezzen neki egy szándék és szeretet/szerelem nélküli házasságot egy random kőművessel. Na de basszus, a kőműves motivációja teljesen érthetetlen, megmondta neki a csaj tisztán, hogy semmi jóra ne számítson, meg kerek perec, hogy nem lesz szex, azt felejtse is gyorsan el. Tehát van ez a kőműves ember, és elvesz egy zakkant nőt, akivel csak a baj lesz. Lehet, hogy a könyvben kiderült, hogy ezt miért csinálta, mivel vették rá, a filmben nem igazán. OK, járt hozzá hozomány is, na de a körülmények ismeretében az még önmagában nem indok. Franciaországban vagyunk valahol 1950 körül, valószínű, hogy akkoriban ha egy lánynak azt mondták, hogy hozzámész ehhez és ehhez, akkor hozzá volt menve. Szóval a csaj része követhető. A férjjelölt egy Franco elől menekülő spanyol kőműves, csak találgatni tudok, hogy esetleg a letelepedési vízumhoz kellett neki egy házasság. Az mondjuk megmagyarázná a dolgot, és akkor az értékelésem is lehetne egy csillaggal több. A többit nem részletezem, mindenki járjon utána. Csak akkor fog összeállni, ha megnézitek a legvégéig.

M Cotillard elképesztően szuggesztíven vonja magára a figyelmet és veszi el másoktól. Prííma.

Én, aki a Veszedelmes viszonyok szerű filmeken nőttem fel, ez igazán nagyon élveztem...