Rejtélyes manhattani haláleset

Akiben nincs meg a Woody sznobizmus, az inkább ne nézze meg, mert végtelenül hosszúnak fogja találni a filmet. Bennem minden alkotása után van egy kérdőjel: jók a sztorik, emberközeliek a párbeszédek, kiválóak a színészek, gyönyörű a képi világ, és mégis mindig el kell telnie a megnézés után jó pár napnak, hogy felfogjam, hogy miért is szereti egyáltalán bárki Woody filmjeit, vagy egyáltalán én miért szeretem őket. Viszont örülök, hogy nem ez volt az első tőle, lehet, nem lett volna kedvem a többihez.

Woody Allen filmjei nem egyszerűek, még ha annak is tűnnek, főleg, mert tudni róla, hogy van egy egyedi humora, amire valaki vagy fogékony, vagy nem. Erre az alkotására valahogy könnyen rá lehet hangolódni, a poénok jók, és ha ráérzünk, roppant jól s... Többzórakozhatunk, bár Diane Keaton szinkronhangját nehéz elviselni, valamiért mindig sérti a fülemet, ha kiabál.

Woody Allent lehet szeretni, vagy lehet nem szeretni de közömbösnek lenni irányában szerintem lehetetlen. Személy szerint én az előbbi csoportba tartozom és azt is elmondhatom, hogy ez a kedvenc filmem tőle. Ez a film semmiképp sem a látványra épít, ... Több- ahogy a többi Woody Allen film sem - , hanem inkább a színészi játékra, a történetre. Woody Allen filmjeiből kitűnő színházi darabokat lehetne írni, és ez alól ez a film sem kivétel.

Mindenekelőtt kiváló színészi teljesítmény, de leginkább színvonalas szórakozás. Intelligens humor és igazán humánus feszültség...