K9: a fenevad

Ez a film egy rendőrsztori kutyával, és nem egy fenevaddal. Maga a film kiszámítható, olyan igazi amerikai semmitmondó történet. Elbutulásra egy fáradt nap utáni sziesztára kiváló. Nem kell figyelni, nem kell koncentrálni, csak bambán nézni, pattogatott kukoricát ropogtatni igazi Coca Colával. A film története dióhéjban egyébként az, hogy egy az embereknél a kutyákat jobban szerető zsaru, akinek kutyás partnerének kötelességteljesítés közben meghal szeretett ebe. A kutyája elvesztése után Jake Rosser (Aaron Eckhart) egy baljós alvilágba zuhan, hogy feltárja az igazságot arról, hogy ki lehet a felelős. Évek óta rajongok Aaron Eckhartért, és általában az összes filmjét szeretem, ezért érdekelt ez a film. Maga a film egy olyan tanulmány véleményem szerint, amely bemutatja, hogy mind a karaktere, mind a kutyája hogyan torkollik a múltbeli traumák miatt a jelen eseményeinek sodorvonalába. A film színpalettája deep noir, avagy piszkos és koszos, tökéletesen reprezentálja azt a mocskos alvilágot, amelyről ez a film szól. Jótanács: Ne kapcsolják fel a villanyt a film megtekintése közben!

Nem mondanám jó filmnek, de nagyon is életszagú. Láthatjuk Los Angeles másik arcát, a hajléktalan sátrakkal elárasztott utcákat, a féktelen bűnözést. Eckhart látott már szebb napokat, pont ezért jól illik hozzá a kiégett zsaru szerepe, a kutyus meg amolyan szegény ember Jerry Lee-je.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Mit mondjak, a kutyás filmek legrosszabika. Amit a filmről tudni kell: egy kiégett rendőr bevetés során elveszti a társát, ami nem más, mint egy kutya. De a nyomozás során felmerül, hogy rendőrkutyákat vetnek be a drogbandák ellen. Így kerül képbe K9: a fenevad. A kutya kiszagolja a drogot, azért kell nekik. A legjobb mind közül. De azért visszakerül a rendőrségi telepre valahogy. És főhősünk rátalál „Zokni” nevű kutyára... A többit nézzétek, ha érdemes lenne. De a film annyira vontatott, hogy az eszem megáll. Ennyi.

Lassan darál a sztori. Valamiért az összes karakter annyira közel játszik a nézőhöz, hogy akár nyomasztónak is mondhatnám. Sőt, kemény film. Nagyítóval kell keresni benne a feloldást. Talán az érdekesen vágott történetvezetés teszi ezt. Mindenesetre egyedinek hat. Ritka hangulatot kreált a rendező. Vannak benne megkapó jelenetek, de az egész keserédes. Nem való mellé a pattogatott kukorica. Ajánlom.