A Lechner Ödön kezdeményezte nemzeti építészet valóra váltóinak második nemzedéke a nagy elődöknél szigorúbban ragaszkodik a „csak tiszta forrásból” merítés elvéhez. A fiatalok csoportjának vezetője és jelképes alakja, Kós Károly, Lechnerrel ellentétben azt állítja, hogy igenis létezik olyan építészeti hagyomány, amelyre a legkorszerűbb művészi elveket vallók is méltán építhetnek, s ennek legtöbb eleme Erdélyben lelhető fel.
