Popeye's Revenge

Agyatlan öldöklés, tele klisével, logikátlansággal.

Miért csinálom ezt magammal? Tudtam előre, hogy egy lyukas szemeteszsákot sem ér a film, de meggyőztem magam, hogy talán most majd valami kreatív csapat ugrott erre a projektre, és egy kellemesen hentelős, nevetős, szórakoztató mozit hoznak össze. A Popeye's Revenge ugyanolyan borzalom, mint a tavalyi Micimackó-filmek. Hihetetlenül unalmas, és nevetségesen gagyi. Tudom, van egy erős húzóerő abban, hogy barátságos gyerekfilmeket kaszabolós vérengzéssé formálnak, de az a koncepció önmagában maximum egy rövidfilmre elég, egy egész estés mozihoz valami több kell. Az segített volna, ha színészeket tudtak volna találni, nem csak utcáról behúzott alakokat, akik a színjátszás bármilyen formájától olyan messze álltak, hogy a film minden jelenete totál hiteltelen. Az öldöklős rész is halálosan altató, címszereplőnk mindenki fejébe belevágja vasmacskáját és... Ennyi. A legviccesebb az, amikor az adott delikvenst gyógyítja jóságos kezeivel, és tisztán látni, hogy a ráfröcskölő vér teljesen másik szögből van rálocsolva, és kb. annyira vérszerű, mint a hohes-C. Van-e itt bármi, akármi, ami miatt tudnám ajánlani? Nincs, csak látták, hogy a név bekerült a public domainbe, és instant ráugrott pár stúdió. Mert ja, ez nem az egyetlen Popeye-gyilkolászósgép film ebben az évben.

Sajnos várható volt, hogy a Micimackó: Vér és méz után be fog indulni a jogdíj slasher mint új műfaj. Amíg előszörre még vicces volt, ezek a sehonnai bénáskodások már inkább idegesítőek. A Popeye is egy minden kreativitást nélkülöző, pusztán pénzkereseti szándékkal létrehozott csapnivaló fércmű, amiben gyakorlatilag minden rossz. A színészektől a párbeszédeken át egészen olyan apróságokig, mint a fényelés. Egy jó pont, hogy a gyilkosságok szerencsére valamennyire látványosak, ezzel legalább nem spórolt a film. Nem ajánlom megnézése senkinek, még poén szintjén sem.