Rémálom az Elm utcában

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Wes Craven klasszikusa. Mai szemmel is éppúgy jó, mint egykor. Azokhoz a horrorokhoz tartozik, amelyek kortalanok. (Ma már neten HD-ben is elérhető.) Példa arra, hogy nem kell feltétlenül nagy hentelés egy jó horrorhoz. Csak kell egy borzongató atmoszféra és jó ijesztések. Adott négy kamasz, akik rosszakat álmodnak. Mindannyian egy megégett arcú, koszos kalapot és piros-zöld pulcsit viselő rémről álmodnak, aki végezni akar velük. Kiderül, hogy Freddy Krueger egy gyerekgyilkos volt, akit egy hiba folytán a rendőrség elengedett. A gyerekek szülei önbíráskodtak, és elégették. Most azonban visszatért, hogy bosszút álljon a gyerekeken. (A 6. részben derül ki, hogy tudott visszatérni. Halálakor alkut köt pár álomdémonnal.) Nancy, a főhősnő személyében azonban emberére talál. (A még kezdő Johnny Depp itt Nancy barátját alakítja, elég véres halált hal a karaktere.) Érdekes a vége is. Azt hinnénk, hogy a csajszi túljár Krueger eszén, de a záró jelenet, mikor elragadja az anyját, mást sugall. Nekem nagy kedvencem ez a film.

Wes Craven (1939–2015) rengeteg mindent adott a horrorfilmek szerelmeseinek, de a talán legismertebb karakterét az 1984-ben bemutatott Rémálom az Elm utcában láthattuk, ez pedig Freddy Krueger volt. Nem merném kijelenteni, hogy Craven legjobb filmje ... Teljes kritika

„A halottkém mit mondott? A klotyón van. Rókázik, mióta meglátta.” Sokak számára a Rémálom az Elm utcában első epizódja egy meghatározó horror-élmény volt, élükön Freddy Kruegerrel, aki sok álmatlan éjszaka okozója volt (a párom is így van ezzel, vo... Teljes kritika

Bár a híres Slasher karakterek közül nem Freddy a kedvencem, de azért szerzett anno pár ÁLMATLAN éjszakét és most, hogy újra megnéztem az alapot, fikarcnyit sem változott a hozzáállásom vele kapcsolatban. Maga a kitalált megszült karakter, rémisztő karmaival, az összeégett arcával és a nagyon jó körítést kapó füstös, csövekkel teli sötét hely ahová lehetséges áldozatai kerülnek. Wes Craven rendező nagyszerű filmet hozott létre és ezen kívül is jó pár horrorfilmet köszönhetünk neki, valamin a gyilkos Freddy szerepébe bújó Robert Englund, akinek neve már már egybeforrt a fő gonosz nevével és két díjat is kapott anno az alakításokért, mert 8 részen át ölthette magára a kalapost. Igazából azért sem tartozik a kedvenceim közé, mert a többiekkel ellentétben, mint Bőrpofa, Jason vagy Michael, ő nem a csendes kegyetlen gyilkos, hanem a dumás "eljátszom a prédával" eset és azért voltak jócskán olyan jelenetek amiket nem értettem, mintha nem lenne szabálya az álom és a valóságnak sokszor úgy éreztem. Persze mit sem von le, sokszor megrémisztett, régi filmről van szó és persze látványban igen csak gazdag.