Sárkány és papucs

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Egy lovag egy napon egy varázslatos puding evésével szerelmes lesz Guinevrába, a film vége előtt a sárkány hason rúgja, majd kiköpi a G betűs pudingot, és a boszorkány arcához jön, és a sárkányba szeret bele. Kifejezetten jó, a szinkronhangok is jól adták orgánumaikat. Gyerekként pár alkalommal néztem, sőt napjainkban is néztem.

Nagyon jópofa, kedves kis rajzfilm. Nagyon aranyosra sikerült benne az animáció, és nagyon kedves, aranyos humora van. Felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt élvezhető.

Nem tudom, mi az oka, de annyira nem igazán rajongok a rajzfilmekért. Mégis anno, mikor egyszer ez a film ment a tévében, Mikó István hangja és a bolond látványa egyszerűen odaszegezett a képernyőhöz. Aztán az egész család kedvence lett, már nagyon sokszor megnéztük, a gyerekek imádják. Artúr király történetét nem kell komolyan venni, az csak az alap a poénokhoz. Azóta nálunk szállóigévé váltak a „Nem veszünk semmit!” meg az „Imádom a dokumentumfilmeket!” mondatok. Remek humora van, már a címe is jelzi a kétértelműséget. Talán a felnőttek számára még viccesebb jelentéssel is bír a történet, mint a gyerekeknek. Ha nevetni akarunk, mindig előkapjuk, és jókat derülünk rajta.

"Lancelot" helyett "Lancelo"-t mondanak, igazából a forgatókönyv annyi, hogy legyen valami Artúr mondakörrel kapcsolatos, az eresszük szélnek a fantáziát, így a király rossz házasságát és a lovagi élet förtelmét is beleszövik a cselekménybe. Szerinte... Többm gyerekek és felnőttek is tartsák magukat távol ettől a darabtól, sajnos kiadták DVD-re.