Ki ne hallott volna már a „work life balance” kifejezésről? Egy alternatív jövőben a Lumen Industries nevű óriásvállalat kifejleszt egy különleges eljárást, amellyel ez, vagyis a munkahelyi teljesítmény és magánélet közti egyensúly tökéletesen elérhető. A Lumen bizalmas információkkal dolgozó munkavállalói fejébeagyába egy chipet ültetnek, amely kettéválasztja agyukat. Ahogy megérkeznek a munkába, a kinti életükről, családjukról mindent elfelejtenek és csak a munkahelyen történtekre emlékeznek. Ugyanígy, amikor elhagyják íróasztalukat a munkaidő végével, arra sem emlékeznek, mivel foglalkoznak vagy kik a munkatársaik. A tökéletesnek tűnő munkahely azonban maga a pokol. Különválás spoilermentes kritika. Több
Sebészeti úton létrehozott tudathasadással élő emberek lavíroznak a munka és a magánélet tökéletesen szétválasztott, kettős világában. Amikor a két világ elkezd mégis átszivárogni egymásba, felmerül a gyanú, hogy a technológiát kifejlesztő cég szándékai nem feltétlenül jóindulatúak. A sorozat nem csupán egy nagyon eredeti alapötletre épít, ám történetmesélési stílusában abszolút formabontó. Vannak olyan epizódjai, amikor úgy érzi magát az ember, mintha egy David Lynch-filmet nézne: olyan vad mentális hullámvasútra ültet fel, amin erősen kell kapaszkodnunk, ha nem akarunk kiesni. Az események ok-okozati összefüggései hagyományos logikával szinte felfoghatatlanok. Aki hozzám hasonlóan szereti az ilyesmit, annak ez egy valóságos örömutazás lesz. Ugyanakkor azok se csüggedjenek, akik a hagyományos történetvezetést preferálják, ugyanis a második évad végén nagyon sok dolog a helyére kerül azokból a furcsa, megmagyarázhatatlannak tűnő eseményekből, amelyek a Twin Peaks vagy az Inland Empire agymenését idézték. Több
