Szkafander és pillangó

Különleges, művészi film. Mindenképpen tanulságos, bemutatja mennyire fordulatos is az élet. Nem mondanám, hogy többször nézhető, de egyszer mindenképp megéri. Bár a vége nem lett az igazi.

Én több mint egy éve láttam a filmet, véletlenül botlottam bele a filmzenéjébe a gépemen. Hát, még most is könny szökik a szemembe...ez mindent elárul a filmről. Ha megnézi az ember, könnyen rádöbben arra, hogy milyen törékeny és fordulékony az élet. Ajánlom mindenkinek, kivételesen jó dráma.

Egy megható történet, amelyből hiányoznak a klisék, nincsenek túlhúzva az érzelmek, tökéletesen kivitelezett rendezés jellemzi, a történetvezetés dinamikája kitűnő, a párhuzamok vezetése nem zavaró, az idősíkokban is eligazodtam, és beköltözni Bauby fejébe, hihetetlenül hatásos, Julian Schnabel nagyon jól megoldotta.

Bizonyos tekintetben a mai euthanázia-barát filmek (vö. Belső tenger, Millió dolláros bébi) ellenpárja. Julian Schnabel megigéző filmje egy olyan valakinek az élet-igenlését mutatja be, aki az elképzelhető legmegrendítőbb gyengeségben szenved. A film... Többet a párizsi utazó, Jean-Dominique Bauby emlékére írták, aki könyvét szó szerint a bal szempillájának mozgatásával diktálta le, miután egy súlyos agyvérzést kapott. Az ő helyébe helyezi a film a nézőt, az ő gondolatait hallja, és az ő szemein keresztül látatja a világot.