The Pod Generation

A Pod Generation egy egyszerre barátságosan kényelmes és emberi kapcsolatot nem igénylő jövőképet mutat be. Ezúttal nincs elnyomó AI, vagy fasiszta cyberpunk diktatúra, a technológia vette át az irányítást minden felett, legyen az valaki érzelme, munkája vagy akár a terhessége. Főszereplőink boldog kapcsolatban élnek ebben a jövőben, és amikor felbukkan a lehetőség, hogy egy mesterséges méhben neveljék gyereküket a természetes terhesség helyett, a pár dinamikája felborul. A történet jelentős része az egyszerre agyonoptimalizált és konformista világképet láttatja remek jelenetekkel és set designnal, valamint a pár érzelmi világába kalauzol el olykor vicces, de elgondolkodtató dilemmákat mutatva be. Bár anyukák behozhatják a mesterséges méhüket a munkahelyre, ott egy hűtőben kell tárolniuk, hogy ne okozzanak másoknak kellemetlenséget, holott a méhet áruló cég minden szinten azon van, hogy pont ezt a fajta kényelmetlenséget kerüljék el. Karaktereinknek kicsit gyorsan kell belenőniük a szülő szerepébe, a film túl gyorsan haladt olykor előre, és úgy éreztem, a várandóságot még más jeleneteken keresztül is bemutathatták volna. A furcsa és a néző számára is elfogadást és megszokást igénylő dilemma azonban egy érzelmes és érdekes lezárást kap, mely ügyesen pontot tesz rengeteg mondat végére. Mindkét karakter szépen játssza a szerepét, bár alakításuk inkább dialógus, mint színészkedés, és a film inkább látványvilágban és gondolatébresztésben jeleskedik.