A Glória támaszpont ostroma

Ez a legismeretlenebb film a felsoroltak közül, mégis, most már azt mondom, ez a legjobb. Egyébként van a forgatókönyvben egy csomó sablonos, klisés jelenet, amit ráadásul még pocsékan is adnak elő a színészek. Mint pl. Pevee kisfiú szerepeltetése, akinek a neve a POW (hadifogoly) mozaikszóból származik (tiszta Zöldsapkások, pfeeej). Vagy a bunkerbéli, ivászattal egybekötött lelkizés hátborzongatóan pocsék. Viszont vannak nagyon jó pillanatok, amik ráadásul elég realisták is. Például a hadifoglyok megkínzása mindkét részről jellemző volt. Aztán, bár a színész rendkívül ellenszenvesen hozza a helikopterpilótát a filmben, az amerikaiak egy része tényleg ilyen vagány hippi volt a háborúban. Youtube-on hallottam olyan rádióbeszélgetést, ahol harcban álló helikopterpilóta arról tudósít (teljesen közömbösen), hogy hány és milyen lőfegyverrel lőnek rá a dzsungelből, egyébként meg sikerült egy baromi nagy lyukat robbantaniuk a mellette lévő ajtóba. Szóval ez a film nem is olyan rossz, mint ahogy 89-ben gondoltuk volna.