Monarch: A szörnyek hagyatéka

Nagyon szeretem a dinós, godzillás, vagy bármilyen szörnyes filmeket, így nyilván nem tudok nem elfogult lenni legalább egy kismértékben. Nem rossz sorozat, de már az első részektől kezdődően millió kérdést hagy bennünk megválaszolatlanul, logikailag... Több nincs minden a helyén a háttérsztoriban sem. A szörnyekből egy kicsit túl kevés volt, inkább csak nyomokban tartalmazza őket a legnagyobb sajnálatomra. Az viszont vitathatatlan, hogy nagyon látványos, és többnyire izgalmasra is sikerült. Egy szörnyes film mögé senki sem vár túlbonyolított történetet, itt ebbe a hibába estek az alkotók. Azért érdemes egy esélyt adni neki, de túl sokat ne várjuk tőle.

A Monarch cselekménye több idősíkon fut. Az egyik ilyen a korábban a Kongban megismer Bill Randára helyezi a hangsúlyt, aki időt és fáradtságot nem ismerve társával, dr. Keiko Miurával együtt megszállottan keresi a titánok létezésének bizonyítékait. A másik idősíkban Bill unokája, Cate megismeri mostohatestvérét, és ők olyan nyomokra bukkannak, amik összefüggésbe hozzák apjukat a címadó céggel, a Monarch-kal. Az korábbi idősík inkább kalandos, felfedezős hangulatot áraszt, remek karakterekkel, a későbbi pedig inkább összeesküvés-elméletes, thrilleres narratívát használja. A sorozat tempója rendben, helyenként pedig kifejezetten hangulatos, és kellően látványos is. A vizualitás mellett azonban a szereplők is igen kidolgozottak, így még akár azonosulni és izgulni is tudunk értük. Egyszóval aki egy látványos, igényesen kidolgozott és rejtélyes szériára vágyik, amelyben Godzilla és a többi kaiju is megmutatja magát, hát ne sokat habozzon, azonnal csatlakozzon!

Az első két rész nagyon jó, de utána elég unalmas lesz. Az utolsó 3 rész viszont nem rossz. Nagyon látványos, és jók a színészek, úgyhogy összességében az unalmas részek ellenére is tetszett.

Az első három rész után az ember várja a folytatást. Azonban még mindig olyan érzése van az embernek, hogy fél gőzzel megy a sorozat. Lehetne már egy kis „akció”.