Deésy Alfréd

0

Deésy Alfréd, színész és rendező 1877. szeptember 22-én született Désen, Kämpf Alfréd néven. Már fiatalon fellépett, az 1890-es évek elején daltársulatokban szerepelt, majd az évtized második felétől színészként dolgozott Kolozsvárott, Lőcsén, Nagyváradon és Debrecenben, később Szombathelyen, Székesfehérvárott, Szegeden, Nagyváradon, Debrecenben, majd Budapesten a Népszínházban és a Városligeti Színkörben.

Főbb színpadi szerepei között voltak Az ember tragédiája Ádámja, a Bob herceg udvarmestere, A kaméliás hölgy Armandja, a Rómeó és Júlia Rómeója. 1911-ben Debrecenben Apollo néven filmszínházat nyitott, amelynek igazgatója is lett. 1912-től Budapesten filmszerepeket vállalt (összesen mintegy 30 műben szerepelt a 60-as évek elejéig); karrierje elején némafilmekben szerepelt, majd a 20-as évek elején ezzel felhagyott, és 1940-ben a Te vagy a dalban tért vissza a filmes szereplésekhez.

1945 után főként epizódszerepek megformálását bízták rá, és például olyan filmekben tűnt fel, mint a Beszterce ostroma, a Mágnás Miska, a Semmelweis, a Liliomfi, a Csempészek, a Légy jó mindhalálig. 1913-tól filmrendezőként és forgatókönyvíróként is tevékenykedett. 1916-ban több társával együtt megalapította a Star filmgyárat, amelynek főrendezője lett. Egy ideig az Orion filmgyárban rendezett, majd a 20-as évek második felében Bécsben forgatott. Itt többek között Sacco és Vanzetti perét is feldolgozta, de a művet Magyarországon tilos volt levetíteni. 1931-től ismét Budapesten dolgozott.

Pályája során több tucat alkotást készített, zömüket még a némafilmes korszakban. A 30-as évektől készült alkotásai közül említésre méltóbbak a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, az Üzenet a Volgapartról, a Futóhomok, a Jobb lesz holnap. Utoljára 1947-ben forgatott. 1958-ban érdemes művész lett. A visszaemlékezései 1992-ben jelentek meg. 1961. július 18-án hunyt el Budapesten.