Gobbi Hilda

7

Gobbi Ede olasz katonatiszt lánya eredetileg botanikusnak tanult, ám végül a szülői akarattal szembeszállva a művészi hívatást választotta. A Színiakadémia ösztöndíjasát a Nemzeti Színház szerződtette le első ízben; játszotta Nyilas Misit, Mirigyet a Csongor és Tündében, a János vitéz boszorkáját, Szent Johannát, Aase anyót a Peer Gyntből, és immár saját korához „igazodva" Spiró Csirkefejének leharcolt öregasszonyát a Katona József Színházban.

Neve elválaszthatatlan a Magyar Rádió évtizedeken át futó „szappanoperájától", a Szabó családtól. Az ő kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi Színészmúzeum, a Horváth Árpád Kollégium fiatal színészeknek, az Ódry Árpád és a Jászai Mari színészotthonok.

Megszámlálhatatlan filmben és tévéjátékban tűnt fel összetéveszthetetlenül egyedi karizmájával. Szinte nincs olyan szegmense a hazai filmgyártásnak, ahol ne gondoltak volna rá a rendezők a harmincas évek közepétől. Romantikus vígjátékok (A kölcsönkért kastély, A hölgy egy kissé bogaras), népszerű komédiák (Mágnás Miska, Janika, Butaságom története), a magyar irodalom klasszikusainak adaptációi (Édes Anna, Az aranyember, Egy magyar nábob, Egri csillagok, Nem élhetek muzsikaszó nélkül), kortárs magyar művek tévéfilm változatai (Oszlopos Simeon, A Hanákné-ügy, Használt koporsó, Bolond nagysága): minden műfajban otthonosan mozgott.

Kortalan humor, mélységes emberismeret áradt mozgóképes megnyilvánulásaiból. A Mágnás Miska kleptománián Ida nénije, a Hattyúdal csarnoki kofája, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül iszákos Pepi nénije: megannyi remek karakter. Felejthetetlen a kettőse Makláry Zoltánnal a Csutka István írásából adaptált Zsombolyai János-film, az Amerikai cigaretta utcaseprő feleségeként. Gobbi Hilda az életre kacsintó clownok örökségét vitte tovább, sem elveiből, sem álmaiból nem engedett soha.

1932-35 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola ösztöndíjas növendéke volt. A diploma átvétele után a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1945 előtt részt vett a munkásszínjátszásban, szerepelt a Vasas Szakszervezet rendezvényein, tagja volt az ellenállási mozgalomnak. 1944-ben a német megszállás alatt illegalitásba vonult. A háború után aktívan részt vett a Nemzeti Színház újjáépítésében. Kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi Színészmúzeum, a Jászai Mari és az Ódry Árpád színészotthon.

Filmes pályafutása 1937-ben kezdődött. 1949-ben Kossuth-díjat kapott, 1950-ben érdemes művész, 1955-ben kiváló művész lett.