Lúdas Matyi

Jó volt, nem ájultam el tőle, de a mese rajzolása nagyon tetszett. Komplex volt, és egyfajta hangulat alakult ki, ahogy előre haladt a történet.

Nagyon jó mese, igazi kuriózum, mindenkinek ajánlani tudom. Szerintem mindenki ismeri a történetet, az egyetlen hátránya az, hogy egyesek tanultak belőle, és háromszor adják vissza!

Szuper kis mese,fantasztikus szinkronhangokkal,amiből manapság már egyre kevesebb van.Tanulni,okulni is lehet,sőt kell is ebből az aranyos meséből,de van lehetőség a nevetésre is.Ajánlott.

Fazekas Mihály tanulságos története sokunk gyermekkori kedvence volt. Így nem csoda, ha 1977-ben Dargay Attila megfilmesítette, és egy örök értékű animációs film lett belőle. Az 1957-ben alapított Pannónia Filmstúdió egy időben szinte ontotta magából... Több a valódi minőséget képviselő műveket, olyannyira, hogy a 80-as években a világ (igen, jól olvasod), a világ öt legnagyobb animációgyártó filmstúdiói között tartották számon. Gyakorta használták a filmstúdióval kapcsolatban a „magyar Disney” megnevezést is. Itt is a megszokott forgatókönyvíró csapat írta meg a történetet: Dargay, Nepp, Romhányi. Zenéjét pedig újfent Daróci Bárdos Tamás szerezte, Liszt Ferenc műveit véve alapul. Dargay munkásságára egyébként nagy hatással voltak az alakulástól 1970-ig megszületett Disney-filmek, amit ő sosem tagadott. A forgatókönyv megírása nem ment egyszerűen. Mire megérett a már ismert változat, addig számtalanszor írták át. Volt, hogy az újabb átírás oka az volt, hogy a cenzorok szerint túl sok volt benne a liba. Az általunk ismert Lúdas Matyi története azonban sokkal ijesztőbb és agresszívabb, mint amit Dargay filmre álmodott, vagy amit a nagyszüleink nekünk meséltek. Fazekas Mihály történetében (melyet egyébként először az író tudta nélkül adtak ki Bécsben) Matyi ellenszenves figura. Lusta, önző, amolyan igazi naplopó. Gyakorlatilag az első jótett, amit véghez visz, az a libák kihajtása, melyek miatt végül deresre húzzák. A mostanság ismeretes történet szerint Matyit megvesszőzik, azonban az eredetiben nemcsak megvesszőzik, de nagyon meg is verik az uraság katonái. Dargay sok mindenben lefinomította a történetet (így téve korosztálytól függetlenül nézhetővé a történetet). Fazekas Mihály például elég jól leírta, hogy hogyan is nézett ki Döbrögi feneke a náspáng után: „Hogy mi pogány gyilkos kínozta meg illyen erőssen A' Nagyságos Urat? Felelet hellyébe aludt vér Ömlött Döbrögiből.” Matyi történetéből nem ez volt az első, de ez volt a legmaradandóbb. Pedig Soós Imre Lúdas Matyija is remekre sikerült, akárcsak Deésy Alfréd 1922-es némafilmje. Egyébként a Soós Imre-film egyik érdekes sztorija, hogy a címszerepet játszó színész egy ideig nem igazán tudott ülni, ugyanis a megvesszőzés jelenetekkor véletlenül csak-csak kapott egy suhintást a hátsójára. A Lúdas Matyi volt a második egész estés animációs film. Az első a János vitéz volt. Azonban Kukorica János kalandos történetét hamar száműzte a Lúdas Matyi a csúcsról. Nagyobb sikert aratott a közel milliós eladott jegyárral. Egyébként a Lúdas Matyi nemcsak jegyeladási rekordot döntött, nemcsak ízig-vérig magyar animációnak számít, hanem a színészvilág krémje adta a karakterek hangját is. Kern András, Geszti Péter, Csákányi László, Agárdy Gábor, Zenthe Ferenc, Gobbi Hilda, Raksányi Gellért, Feleki Kamill, Mécs Károly stb. Rövidre zárva terjedelmes gondolataimat: Ez a film is érdemes a figyelemre, és méltó helyet foglal el a magyar filmmúzeumban. Nézd meg, add át magad a zenének, a csibészes bosszúnak és a történetnek! Szóval, filmre fel, és jó szórakozást!