Na ezt mondom én folyamatosan!
Minek?
Adva van egy zseniális film 1990-ből, van egy jó kis rendező, Adrian Lyne, és Tim Robbins, Danny Aiello és Elizabeth Peña, akik hatalmasat játszottak, de főleg Robbins!
Erre 27 év múlva egy szerencsétlen kókler készít egy totál felesleges remake-t, és a mai trendnek megfelelően beletol egy csokifiút, Michael Ealy-t, és ennyi.
Ennyi?
Az 1990-es Jákob lajtorjára egy kevésbé ismert, de zseniális klasszikus, ám ott a helye minden idők legjobb pszichológiai horrorjai közt. Zseniális atmoszférája, nyomasztó elemei (amelyekből a Silent Hill széria is sokat merített), lélektani ábrázolásmódja és záró fordulata borzasztóan egyedi és hatásos élménnyé varázsolták. Szűk 30 évvel később úgy gondolták, hogy ideje újra feldolgozni a történetet, ami minden idők egyik legigénytelenebb remake-jét eredményezte, amitől még most is kiver a víz!
Mit akar David M. Rosenthal nekünk mondani?
Alapjáraton abszolúte nem indokolta semmi ennek a filmnek a létrejöttét, de álljunk kissé pozitívan a dolgokhoz, nem minden remake tűzrevaló, akadnak igényes darabok, amik akár az eredeti fölé is nőhetnek (nagyon ritkán). Nincs azzal baj, ha valamit változtatnak az alapanyagon, jelen esetben azonban minimális a hasonlóság a két alkotás között. Az eredetiben Jacob vietnami veterán volt, érthető, miért modernizálták és tették a hangsúlyt az iraki háborúra. Ezt leszámítva minden más változás felesleges, súlytalan és hatástalan is, töredékét sem tudták megvalósítani az elképzelt koncepciónak. Vagy ha mégis, és ennyire futotta, az igen gyatra és undorító!
A testvér sztoriszál az elejétől kezdve bűzlik, nagyon nem oda nem illő, következetlen módon történik a visszatérés, a konfliktusok kezelése, nem is beszélve a röhejes és felesleges szerelmi háromszögről...
Látjuk, hogy valami nem stimmel Jacob háza táján, de a rejtélyesnek szánt elemek kimerülnek annyiban, hogy a cselekmény egy béna és kaotikus katyvasz, ami elveszik a saját összefüggéstelenségében. A pszichológiai horror a készítők szerint abban mutatkozik meg, ha a főhős zavartan néz, bambán bámul, és nem érti, mi a fene zajlik körülötte. Igen ám, de a nézővel nem árt éreztetni némi empátiát, illetve az sem baj, ha Jacob kálváriája ennél emberibb, személyesebb köntösbe van bújtatva, de ez sajnos nem megy!
Helyette rendezőnk azt hitte, hogy elég egy-egy jumpscare, ami majd tesz róla, hogy az a hülye, (aki éppen nézi) mint én, aki rávette magát erre az anomáliára, ne aludjon el az alig több, mint 80 perces játékidő alatt...
Muszáj megemlítenem a csavart, ami az elődnél tökéletesen működött, míg itt jó előre a szánkba rágják, és semmi hatást nem vált ki!
Mondanom sem kell, a végkifejletet is megváltoztatták, de még a legminimálisabb mértékben sem tudott meglepni, max megharagítani, de inkább reménykedtem benne, hogy lépjék meg az eredeti fordulatot. Azt halkan jegyzem meg, hogy a Jacob's Ladder is annak az új hullámnak az áldozata, amiben a fehér színészeket afroamerikaiak helyettesítik, amitől rosszul vagyok, és helytelenítem!
A pláne az egészben, hogy hiába botrányosan rosszak a szereplők, nem érdekelt ez a húzás, mert lehetett volna lila vagy kék a főhős, a film akkor is egy hatalmas szemét lenne, ami körülbelül egy nagy kád híg trutymó ellenértékkel bír!
Mint remake, nézhetetlen, gyalázatos, és értékelhetetlen hulladék, önálló műként egy jellegtelen, semmitmondó, és értékeket nem közvetítő horror, ami okosnak akar látszani, holott végtelenül ostoba, béna, és szájbarágós. Aki nem látta az eredetit, talán felfedez benne valamit, amit tud értékelni, de őszintén és jó szívvel senkinek nem tudom ajánlani, csak a halálos ellenségeimnek!
Az ilyen celluloid rákfenék miatt mondanak le egyre többen Hollywoodról, és választják a letisztult indie filmeket...
Egyvalamire azért jó volt a Jacob's Ladder:
Eszembe juttatta, hogy az 1990-es Jákob lajtorjája még mindig egy kissé alulértékelt mestermű. Mindenféleképpen nézzétek meg, az ultraszenny remake-et pedig rituálisan áldozzuk fel a filmezés Istenének, remélve, hogy megbocsájtja az alkotók blaszfémikus vétkét...
Az agyamban pedig egy hatalmas resetet indítottam!
Még a fotelem is tiltakozott a film ellen!
40 Jacob's Ladder (2017)
dráma | horror | misztikus | thriller
Tim Robbins 1990-es klasszikus thrillerének feldolgozása. A vietnami háborúból visszatérő Jacob Singert hallucinációk és villanófény emlékek kínozzák, minden nap egy... több»
Szereplők: Michael Ealy, Karla Souza, Joseph Sikora, Nicole Beharie, Michael Aaron Milligan
Csokicsacsi???
:)