2024.04.22 17:46 Kóborló Olvasottság: <100x
2

Egy elfogadható újrafeldolgozás

Utoljára úgy öt esztendeje volt szerencsém az eredeti 1985-ös Frászkarika című filmhez, így igencsak időszerűnek éreztem már azt, hogy megnézzem a 2011-es remake-jét eme produkciónak. Alapból nem kevés fenntartásokkal állok a filmes újrafeldolgozásokhoz (persze akad azért egy-két kivétel), de azt majdhogynem ki merem jelenteni, hogy a legtöbb esetben nem tudják elérni a remake-ek az eredeti film minőségét. Viszont jelen filmünkről egészen sok pozitív véleményt és kritikákat olvastam, és legfőképp emiatt meg is jött a kedvem hozzá. Lássuk hát, hogy mit is tartogat a film a nézőinek!

Az első dolog, ami feltűnt még a film megtekintése előtt, hogy egészen jó színészeket sikerült megnyerniük a filmhez. Ugyanis Anton Yelchin (1989–2016) és Colin Farrell talán egy kicsivel jobbak, mint az 1985-ös eredeti film szereplői (William Ragsdale és Chris Sarandon). Ráadásul a film további karaktereihez is sikerült még egy-két komolyabb nevet szerződtetni (mint például Toni Collette vagy Imogen Poots színészeket). Egyszóval színészek terén nem érheti panasz a produkciót, immáron csak az volt számomra a kérdés, hogy eme ismert színészek képesek lesznek-e jó alakításokkal is megörvendeztetni majd a film nézése közben. Egy másik dolog, ami még szembeötlött a film megkezdése előtt, hogy az egyik forgatókönyvíró az a személy volt, aki az 1985-ös eredeti filmet rendezte, továbbá annak a forgatókönyvét is jegyezte, név szerint pedig Tom Holland. Ez további reménykedéssel töltött el, ugyanis ha az eredeti film legjelentősebb stábtagját is le tudták szerződtetni a remake-hez (igaz, csak mint társ-forgatókönyvíró), akkor talán sok gond nem akadhat majd az újrafeldolgozott produkcióval.

Egy elfogadható újrafeldolgozás

Az eredeti 1985-ös Frászkarika című film anno annak idején közel 9 millió dollárból készülhetett el, és úgy nagyjából 25 millió dolláros bevételt termelt végül, ami nem túl jelentős, főleg abból a szempontból, hogy a gyártási költségei igencsak magasnak számítottak a 80-as évek közepében, viszont a kritikusok és a nézők szerették a filmet, és mikor megjelent anno videókazettán, egyfajta kultstátuszt is sikerült idővel kivívnia magának. Na már most a 2011-es remeke 30 millió dollárból készülhetett el, és világviszonylatban 41 millió dollár bevételt termelt, amit anyagilag finoman szólva is mérsékelt sikerűnek mondhatunk, ráadásul a kritikusokat és a nézőit is megosztotta.

A 2011-es Frászkarika története még nagyjából hűen követi az eredeti film történetét, de azért akadtak benne olyan jelenetek is, amelyeket nem láthattunk az eredeti 1985-ös változatában. Eme új jelenetek elsősorban azért kerültek bele az új változatába, hogy a technika fejlődése adta új lehetőségeket kiaknázzák a készítők, ami maximálisan elfogadható, viszont egy komolyabb gondom is akadt ezzel, miszerint, hogy a filmben alkalmazott CGI jelenetek többsége finoman szólva sem képviselt túl magas színvonalat. Ezzel persze nem azt akarom írni, hogy a filmben látható összes számítógépes effekt rosszul festett volna, mert ez így nem lenne teljesen igaz, ugyanis volt, ami igencsak tetszetősre sikeredett, csak hát amikor meglódult a készítőkkel az a bizonyos CGI szekér, akkor olykor kissé túlzásba is estek e téren. Viszont azt kár lenne tagadni, hogy mind a vágások, mind pedig az operatőri munkáknak sikerült elnyerniük a tetszésemet a filmben. Tulajdonképpen talán csak a történet befejezését tudnám kissé negatívan megemlíteni, de hát persze ízlések és pofonok. Hangulatilag kissé eltérő az eredeti filmhez képest, de ezt tudjuk be a két film közt eltelt időintervallumnak.

Ami viszont kimondottan elnyerte a tetszésemet az újrafeldolgozott változatban, azok a színészi alakítások. Az Anton Yelchin (1989–2016) által megformált karakter gyorsan a néző szívéhez nő, a film negatív karakterét alakító Colin Farrell alakítására sem mondanék túl sok rosszat, és szerencsére a további szereplők is jó alakításokkal örvendeztettek meg a film megtekintése során. Azt is csak értékelni tudtam, hogy az eredeti 1985-ös Frászkarika egyik főszereplőjét, név szerint Chris Sarandon is feltűnik egy röpke cameo erejéig a remake-ben.

Mindent egybevéve a 2011-es Frászkarika a jobbra sikeredett remake-ek sorát fogja gazdagítani nálam, amire legszívesebben három és fél csillagot adnék (de mivel erre nincs lehetőségem), így marad a három csillag, leginkább a számítógépes effektek miatt.

horror | vígjáték

Jerry a szomszédság legújabb lakója, aki azonban cseppet sem olyan, mint a többiek. A férfi ugyanis veszélyes vámpír, aki megérkezése után gyilkolásba kezd. A földöntúli... több»

2