Na oké, ezeket a gyors üzeneteket azért értelmezni is tudni kell...
Jelen kis mozink mindösszesen négy perces, de ezalatt a rövid idő alatt tökéletesen megfogta a lényegi mondanivalót...
Egy olyan entitásról szól, aki egy „succubus”, és éppen keresi az új testet gyanútlan áldozatánál...
Mike Castro tökéletesen megfogta a lényeget!
Adva van egy teljesen átlagos, fiatal nő, akit éppen a munkatársa hív telefonon, hogy Emma, aki a jelen lakását bérelte, azért nem ment a csomagjáért, ami ottmaradt (a papírdoboz), mert szőrén-szálán eltűnt!
Sara meglepődik rajta, de hát tenni az ügyben semmit sem tud...
Egyben, megjegyezném, a képi világ és a zene is zseniális, nyomasztó, nagyon jó az a félhomály, vagy éppen sötét, ami jellemzi ezt a rövidfilmet!
Letisztult képsorok, itt csak a rövid és tömör lényeg, ami számít...
Semmi extra, csak a pohár, ami már az első nap nappalán vándorol...
Este persze jönnek a zajok, majd észreveszi, hogy a szoba fel van túrva. Hívja a zsarukat, de azok persze ilyen „piti” ügyekkel nem foglalkoznak. Ám mikor kopognak, és Sara valakivel szót vált, az Emma feliratú papírdoboz is megmozdul...
Sötétedik, és a „succubus” is megjelenik az ajtónál...
Sara pedig hamarosan egy másik világban fog létezni, és a „succubus” nemsokára úgyis éhes lesz!
Ez ennyi, és megmondom őszintén, imádom ezeket a „horror tanmeséket!”
Kikapcsol, és mégis felpörget!
Nekem ezek a mozik a „drogjaim”, imádom beszippantani őket!
Merem ajánlani, tényleg nagyon hatásos kis mozik, érdemes kipróbálni egyet-kettőt!
