Paul Lynch rendező és William Gray forgatókönyvíró filmje, ami valljuk be, a közepestől egy nagyon kicsit sikerült valamivel jobbra...
Persze a világot nem váltotta meg, hiszen a klisék, amikből építkezik, ezerszer látottak...
Hogyan is indít a film maga?
1946-ban a munka ünnepének hétvégéje van. A fiatal és kissé szűzies Ida Parsons (Mary Sullivan) ártatlanul játszik az udvaron német juhászkutyáival, miközben apja fergeteges és kifejezetten részeges partit rendez kis szigeti faházukban.
Az ünneplés kellős közepén egy idősebb és nagyon részeg férfi, egy Tom Rice névre hallgató „hillbilly” paraszt (Page Fletcher) tántorog ki a házból, és fura módon megkéri Ida kezét...
Amikor Ida kissé nyersen visszautasítja, a férfi bedühödik, és az erdőbe üldözi a lányt, és brutálisan megerőszakolja...
Viszont Ida kutyái, meghallva a szerencsétlen lány tompa segélykiáltásait, kitörnek a karámjukból, majd az erdőben a nyomára bukkannak, ahol megtámadják, és szépen halálra marcangolják Ida megerőszakolóját...
Sőt, amikor Tom haldokolva fekszik, Ida egy farönkkel egyszerűen agyonveri a férfit...
Szóval ezek az előzmények...
Snitt, és ugrunk egy jó pár évet az időben!
A stáblista után a film már 1982-ben folytatódik...
Eric (David Wysocki) és Nick (John Wildman) jó testvérek, együtt kölcsönkérik apjuk jachtját, hogy gyönyörű és szexi barátnőiket, Sandyt (Janet Julian) és a kis szende Donnnát (Joy Boushel), valamint a mindenkivel kedves nővérüket, Carlát (Janit Baldwin) elvigyék egy laza, de persze nem szexmentes hétvégi kirándulásra...
A kirándulás kezdetén Nick már fitogtatja az erejét, hogy ő akar a kirándulás „alfahíme” lenni, keményen ragaszkodik hozzá, hogy ő legyen a jacht kormányosa, és egy ponton, igaz, kissé részegen fegyvert fog Ericre, hogy demonstrálja azt, hogy ki a főnök!
Miközben Nick és Eric között fokozatosan nő a feszültség, Donna és Carla ártalmatlan és vihogós csajos beszélgetésbe kezd, de mint látjuk, a kissé stréber Carla csendben azon siránkozik, hogy ő az egyetlen tagja a hajóútnak, akinek a bugyijában hétvégén semmi érdekes „akció” sem lesz!
Ám aznap éjjel erős, tejszerű köd szállingózik.
Eric és Nick, amikor a vízen segélykiáltásokat hallanak, felfedeznek és megmentenek egy Bert (Layne Coleman) nevű hajótörött halászt...
Bert elmondja nekik, hogy ahol most vannak, az a Dog Island!
Ami Ida Parsons otthona, aki az elmúlt harmincöt évben a családi vagyonát arra használta, hogy ezen a szigeten húzza meg magát, és most már csak évente kétszer utazik ki a szárazföldre a szükséges ellátmányért, és ezeken az utakon soha nem beszél senkivel.
A kezdődő hipotermiából szerencsésen lábadozó Bert tábortüzes történetet mesél a nyaraló fiataloknak a vad kutyák kegyetlenségéről, amelyek Ida szigetén kóborolnak, és őrszemként működnek.
Maga a történet, valamint a közeli szigetről érkező vadállatok kiáltásai annyira megijesztik Nick-et, hogy visszafut a jachtra, és megpróbál eltűnni innen a szigetről...
Ám szerencsétlenségére, valahogy az üzemanyagcső megsérül, és a hajó felrobban!
Na szóval, Kutyasziget, egy bolond nő és harapós, vad kutyák és egy égő, felrobbant hajó...
Fa*a kis vakáció...
És azt még nem is tudják, hogy Ida elmebeteg és gyilkos hajlamú fia is itt él a szigeten!
Donna, Eric, Sandy, Nick és Bert a Kutyaszigeten mosódnak partra, Bert pedig halálosan megsebesült, Carla pedig eltűnt, hiszen sehol sincs...
Nick, aki megint vissza akarja szerezni macsó státuszát, az erdőben kóvályog segítség után, és hamarosan, szép csendben megöli egy hatalmas alak. Majd másnap reggel Sandy és Eric elindulnak az eltűnt Carla és Nick után kutatva, de azt is remélve, hogy Ida Parsons majd segít nekik visszajutni a szárazföldre. Nem sokkal azután, hogy hőseink elhagyják a partot, Bert hirtelen sokkot kap, és Donna kétségbeesetten próbálja felmelegíteni őt azzal, hogy derékig levetkőzik, és (szerencsénkre) topless fekszik a férfi ing nélküli felsőtestén, ám másodpercekkel később ugyanaz a hatalmas alak, amelyik megölte Nick-et, brutálisan rátámad Donnára és Bertre, majd elemi erővel nekilöki Donnát egy sziklafalnak, Bertet pedig lazán kibelezi...
De nem is lőném le a film végét!
Egy nem túl izmos slasher, de azért nem lóg ki a sorból...
Brian R. R. Hebb operatőr és John Mills-Cockell zeneszerző, végül Nick Rotundo vágó kifejezetten odatették magukat!
Szervesen hozzátartozik a nyolcvanas évek felhozatalához!
Az IMDb-n 2200 vélemény után 4,8/10-es, a TMDB-n 43 szavazatot követően 51%!
Nálam a mozi négy csillag és 62%!
Rizses, tojásos, kolbászos lecsó...
Egy jó hideg seritallal...
Majd szieszta idő van! A kedvenc fotelembe már le is huppantam...
46 Humongous (1982)
horror | misztikus | romantikus | thriller
Egy nemi erőszakból született fiú felnőve szörnyeteggé változik és egy lakatlan szigeten bujkál. A sziget közelében egy csapat diák hajótörést szenved és a szigeten... több»
